Szinházi társulat (1976)
60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Dombos táj
60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar festőművész, egyetemi tanár
Szilvásvárad, 1933. május 8. - Balassagyarmat, 2006. augusztus 22.
Nagy B. István (Szilvásvárad, 1933. május 8. – Budapest, 2006. augusztus 22.) magyar festőművész, egyetemi tanár.
Született Nagy Ferenc és Füstöss Ida gyermekeként.
1951-1956: Iparművészeti Főiskola, gobelin szakán tanult, ahol mestere: Ferenczy Noémi.
1956-1959: Képzőművészeti Főiskola, festő szakát is elvégezte, ahol Szőnyi István, Bernáth Aurél tanítványa volt.
A főiskolai években eleinte a látható világ leképezése, realista értelmezése volt fontos a számára. Legalábbis ez látszik a Városrészlet (1961), az N. tanárnő vagy a Könyöklő portré apámról című képein. A Várakozás a révre (1962) című festményén jól érezhető mestere, Szőnyi István hatása.
De az útkeresés nem tartott sokáig, hamar megtalálta saját formanyelvét, egyéni látásmódját. A Nekrológ apámról vagy az Apáink már ilyen felfogásban készült alkotások.
Nagy B. István festményein jól látszik, hogy az Iparművészeti Főiskolán Ferenczy Noéminél tanult a gobelinosztályban, mivel elsőre nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára. „Nem lettem gobelines, de azt, amit tőle tanulni lehetett (és mástól aligha), csak valamikor harmincéves korom után kezdtem megérteni úgy, hogy a munkásságomba is beépülhessen. Közben végig Szőnyihez vágyakoztam, ami Ferenczy Noémit nagyon is sérthette volna, de nagyságát és bölcsességét bizonyítja, hogy ezt megértette és elfogadta.”
1961-től állította ki műveit.
Nagy B. István többféle technikát és festéket használt.
Nem csak olajjal festett, hanem akrillal is, és képeinek készítésekor gyakran használt bársonyt.
Életművének egy részét sorozatok alkotják, mint amilyen a Zsámbék, a Róma beszélő szobrai vagy az El Greco-tanulmányok, más részét festői víziók vagy portrék alkotják.
Erősen stilizált fejeket festett: Arcképcsarnok címmel rengeteg ilyen portrét készített akrillal, farostra feszített vászonra. Kép a képben, sőt még a kereten is folytatódik a festmény – a portrék kis méretben, középen helyezkednek el.
Figyelemre méltóak az Apostolok vázlatsorozat portréi is. Ezek nem túl színes, inkább monokróm képek, amelyek különféle technikai megoldásokkal, egyedi festékfelhordási technikával készültek, vászonra.
Több tanulmányúton vett részt (1972: USA, Kanada, 1976: Finnország, 1980: Kuba, 1983-1984: Róma, 1985: NSZK, 1989: Oslo, 1989: Ausztria).
1978-1986: Képzőművészeti Szövetség területi tanácsadó titkára, 1981–től a választmány tagja volt.
1988-tól az Egri Tanárképző Főiskola rajz szakos tanszékvezető főiskolai tanára volt.
1995: Minnesotai Egyetem vendégtanára.
Festményeinek terét szűkített, axonometrikus perspektívával szerkeszti, a színfelületek nagy, sommázott formákat állítanak elénk, az egyes képek színskálája zárt, némileg dekoratív hatást kelt.
Természetelvű, figurális festő, de kompozíciói szimbolikusak, epigrammaszerűen tömörek.
Egy-egy képét egy vezető szín dominanciájára komponálja; ez igen gyakran a kékeszöld variációira épül.
Mesterei: Ferenczy Noémi, Szőnyi István, Bernáth Aurél.
Díjak, elismerések
1983: Munkácsy-díj
1984: Cagliari II. Művészeti Fesztivál, Premio dell
Arte díja
1985: II. Országos Festészeti Biennálé, Szeged, Művészeti
Alap díja
1987: III. Országos Festészeti Biennálé, Szeged, Szeged Város
díja
1988: Országos Karinthy-pályázat fődíja
1990: Civitas Agriensis Commodissima Foret toti Hungariae Superiori emlékérem, Eger
1993: XXII. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat – Borsod-Abaúj-Zemplén megye Önkormányzata díja
1993: XII. Debreceni Országos Nyári Tárlat – Debrecen Város díja
1996: Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztere Magyar Felsőoktatásért emlékplakett
1999: Eszterházy Károly-emlékérem, Eger
2002: Pro Academia Agriensi kitüntető cím adományozása, Eger
2003: Pedagógus Szolgálati emlékérem
2004: X. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé – Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja
2006: Vác Város Művelődéséért díja
Egyéni kiállítások
1960 - Eger
1970 - Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen (kat.)
1971 - Műcsarnok, Budapest (kat.)
1974 - Görög templom, Vác (kat.)
1975 - Rákóczi-vár, Sárospatak
1984 - Magyar Intézet (Palazzo Falconieri), Róma
1990 - Vitkovits-ház, Eger (kat.)
1991 - Madách Imre Művelődési Központ, Vác
1994 - Vigadó Galéria, Budapest (kat.)
1997 - MOL Galéria, Szolnok
1998 - Szolnoki Galéria, Szolnok - Kassai Vidor Galéria, Vác - El Kalászi Galéria, Budapest
2006 - Búcsúkiállítás, Művelődési Ház, Balassagyarmat.
Válogatott csoportos kiállítások
1961 óta országos kiállítások
1978 - Magyar Képaukció, Párizs
1985 - II. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1987 - III. Országos Festészeti Biennálé, Szeged - Galerie der Künstler, München
1987, 1989 - DUNAPART-kiállítás, Kunsthalle, Tübingen - Casa dell Arte, Milánó - Vigadó Galéria, Budapest
1991 - Hommage - El Greco, Szépművészet Múzeum, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Baden-Württenberg tartomány Képtára, Stuttgart
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Dobó István Múzeum, Eger
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Rákóczi Központ, Sárospatak
Tragor Ignác Múzeum, Vác
Tweed Museum, Duluth (USA)
Irodalom
Mészöly M.: Ligeti Erika és Nagy B. István kiállításmegnyitója, Művészet, 1972/5.
Kovács Gy.: A rend hiánya az ember szégyene, Művészet, 1981/10.
Szeifert J.: Nagy B. István (kat. bev., Vigadó Galéria, Budapest, 1994)
Szeifert J.: Transzcendens terek. Nagy B. István kiállítása, Új Művészet, 1998/11.