Erdélyi Béla

festőművész
(Ukrán, 1891-1955)

Megvásárolható mű az alkotótól

Kidölt fa
Erdélyi Béla

Kidölt fa

65 x 77 cm (25.59 x 30.31 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Erdélyi Béla életrajza

Magyar-Ukrán festőművész, művésztanár, szobrász
Kelemenfalva, 1891. május 25. - Ungvár [Uzsgorod, SZU], 1955. szeptember 19.

Erdélyi Béla [Адальберт Михайлович Эрдели] (Kelemenfalva, 1891. május 25. – Ungvár, 1955. szeptember 19.) kárpátaljai magyar festőművész, művésztanár, szobrász.
1911-ben végzett a máramarosi TK-ben.
1911-1916: Magyar Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Révész Imre, Olgyay Ferenc, Zemplényi Tivadar tanítványa.
1913: kecskeméti művésztelepre kapott ösztöndíjat, ahol mesterei Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Révész Imre és Zemplényi Tivadar voltak. .
1916-21 között a munkácsi, 1927-31 között az ungvári TK-ban oktatott.
1927: szabadiskolát hozott létre Boksay Józseffel.
1922-26-ban Münchenben, 1931-37-ben Párizsban, Gargillese-ben művésztelepen dolgozott.
1938-tól Ungváron élt.
1931: Boksay Józseffel, megalakította a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületét, amelynek elnöke lett.
Kiállításokat szervezett Prágában, Pozsonyban, Kassán.
1941-1942: fő szervezője volt az Ungvári Művészeti Napoknak.
1946: Az ungvári Képzőművészeti Főiskolában 1946. október 15-én indult meg a tanítás, Erdélyin és Boksayn kívül, még Endrédy György kapott itt vezető szerepet. Rektora a rövid életű ungvári Képzőművészeti Főiskolának.
1946-1949: Ungvári Iparművészeti szakiskola igazgatója. A háború utáni évben megrendezett őszi tárlat még egészen szabad szellemben folyt, de a későbbi években már érezhető volt a felső vezetés „kérése” arról, hogy kik és mit állíthatnak ki. Egyre gyakrabban kerül összeütközésbe feletteseivel, végül 1949-ben felmentették az akkor már csak iparművészeti szakiskola igazgatói székéből.
1949-1955: Ungvári Iparművészeti szakiskola tanára.
1946-1949: Kárpát-Ukrajnai Képzőművészek Szövetsége elnöke.
Művészetére a francia festészet, Cézanne, Matisse, a Fauves-csoport hatott.
Szinte minden műfajban dolgozott. Legismertebbek expresszív hatású portréi, tájképei és virtuóz csendéletei.
Képein nagy szerepet kap a drámaiság, az összefoglaló formák, a fényreflexek, az élénk, de harmonizáló színek.
Mesterei: Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Révész Imre, Olgyay Ferenc, Zemplényi Tivadar.

Egyéni kiállítások
1929 - Prága, Ungvár
1954, 1955 - Ungvár
1958 - Lvov
1978 - Kijev
1991 - Orosz főkonzulátus, Debrecen
1992 - Kárpátontúli Képzőművészeti Múzeum, Ungvár (kat.)
1994 - Miskolci Galéria, Miskolc [Boksay Józseffel].

Válogatott csoportos kiállítások
1945-től az ukrán és szovjet képzőművészeti szövetségi kiállításokon (Ungvár, Munkács, Kijev, Moszkva) ? Kárpátontúli művészeti kiállításokon
1980 - Nyíregyháza
1982, 1989 - Kassa.

Köztéri művei
Jézus alászáll (oltárkép, 1936, Nagyszöllős, Kórház-kápolna, lappang!).

Művek közgyűjteményekben
Kárpátontúli Képzőművészeti Múzeum, Ungvár.

Irodalom
V. PAVLOV: Adalbert Erdélyi album (cirill betűs bev.), Kijev, 1972
G. OSZTROVSZKIJ (kat. bev., Uzsgorod, 1992, Cirill betűs. Benne részletes irodalom)
BALLA L.: Kárpátalja képzőművészete, in: Kárpát-medencei magyar paletta, Ungvár-Budapest, 1993
BALLA L.:Erdélyi Béla és kortársai, Ungvár-Budapest, 1994
SZ. KÜRTI K. Erdélyi Béla (kat. bev., Vajdasági és Kárpátaljai Művészek (MKITSZ), Magyarok Világszövetsége, 1996
SALAMON N.: Kisalföldi művészek lexikona, Győr, 1998.

Erdélyi Béla portréja
Erdélyi Béla szignója