Erdőbelső
60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar festőművész, karikatúrista, grafikus művész
Nagyszentmiklós, 1884. április 24. – Budapest, 1972. július 1.
Herman Lipót (Nagyszentmiklós, 1884. április 24. – Budapest, 1972. július 1.) magyar festőművész, karikatúrista, grafikus művész.
1901-ben iratkozott be a Mintarajziskolába, ahol Balló Ede, Hegedűs László és Zemplényi Tivadar volt a tanára.
1905: Asbénél tanult Münchenben.
1908-tól ismét a Mintarajziskolában folytatta tanulmányait.
1909-1910: Berlinben dolgozott.
Falus Elekkel plakátokat tervezett és könyvillusztrációkat készített.
1910-ben hazatért, s részt vett a kecskeméti művésztelep alapításában.
1911: Párizsba ment.
1912: Budapesten telepedett le.
1914: Olaszországban volt tanulmányúton, majd a kecskeméti művésztelepen dolgozott, ahonnan bevonult katonának.
A Császári és Királyi Főhadiszállás festője lett, később ezred-festőként Prágába helyezték.
1921: Németországban volt tanulmányúton, főként Münchenben és Nürnbergben dolgozott. Ebben az évben jelent meg Budapesten rajzalbuma Lehel Ferenc bevezetőjével.
1923: Pályájának kezdetéről ő maga így vallott az Est lexikonjában publikált írásában: „Már másodéves koromtól kezdve magam kerestem meg kenyeremet karikatúrákkal – eredetileg illusztrátor akartam lenni –, portrékkal és olcsón árusított tájkép- és zsánerképkísérletekkel.”
1923-tól rendszeresen festett a Balatonnál.
1925: Hollandiában járt tanulmányúton.
1929: szentendrei szabadiskolában tanított.
1930: Párizsban és Münchenben tartózkodott.
1931: Olaszországban járt tanulmányúton.
A II. világháború után Zsennyén, Sárospatakon, Nagymaroson, Szolnokon alkotott.
Alkotásai 1903-tól szerepeltek jelentős országos kiállításokon, a magyar művészetet bemutató reprezentatív külföldi tárlatokon.
Portrékat, tájképeket, csendéleteket, mitológiai és allegorikus jeleneteket, tájképi környezetben ábrázolt aktokat festett. Kompozíciói barokkosak, színei sötétek. Kecskeméti tartózkodása után kezdett tájképeket festeni.
1920-as évek elejétől megváltozott stílusa. Festésmódja oldottabb, könnyedebb lett, a színek kivilágosodtak. Portréi, derűs hangulatú balatoni, szentendrei tájai, életörömtől duzzadó aktjai dekoratívabbak korábbi műveinél.
1930-as években romantikus tájképeket, idilli jeleneteket festett.
1945 után korábbi témái mellett számos arcképet alkotott művésztársairól, közéleti személyiségekről.
Pályája kezdetétől sok karikatúrát rajzolt, melyek a XX. sz. első évtizedében a Borsszem Jankóban és a Kakas Mártonban, majd a 10-es években a Vasárnapi Ujságban, a 30-as években a Pesti Naplóban jelentek meg.
Művészeti írásait a 20-as évek végétől a Pesti Napló, a Magyar Művészet és a Színházi Élet közölte.
1928-1946 között a Szinyei Társaság kiállításait, Ernst Lajos halála után az Ernst Múzeum tárlatait rendezte.
1980-ban hagyatéka a gyöngyösi Mátra Múzeumba került.
Mesterei: Balló Ede, Hegedűs László, Zemplényi Tivadar, Asbe.
Díjak, elismerések
1918: Erzsébetvárosi Kaszinó díja, Műcsarnok, Budapest
1929:
Világkiállítás aranyérme, Barcelona
1952: Munkácsy-díj
1954:
Szocialista Munkáért Érdemérem
1969: Munka Érdemrend arany fokozata
Társasági tagság
Magyar Arcképfestők Társasága tagja
Munkácsy Céh tagja
1919: Képző- és Iparművészeti Szakszervezetek Szövetsége elnöke
1920: Szinyei Társaság egyik alapítója tagja. Az ügyvezető igazgatói tisztét is betöltötte.
1951: Művészeti Dolgozók Szakszervezete Képző- és Iparművészeti tagozatának elnöke
Egyéni kiállítások
1913 • VI. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1946 • Bibliotheca Officina
1949 • Fészek Klub, Budapest
1954 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.)
1959 • Csók Galéria, Budapest (kat.) • Képcsarnok, Szeged
1974 • Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1975 • Herman Ottó Múzeum Képtára, Miskolc
1980 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Mátra Múzeum, Gyöngyös (állandó kiállítás)
1981, 1984 • Gyöngyösi Galéria, Gyöngyös.
Válogatott csoportos kiállítások
1903-tól • az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításai, Műcsarnok, Budapest
1910 • Könyves Kálmán Szalon
1913 • XIII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1920 • XLI. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1921, 1922 • Ernst Múzeum, Budapest
1922-től • a Szinyei Társaság művésztagjainak kiállításai, Ernst Múzeum, Budapest és Nemzeti Szalon, Budapest
1924 • Ernst Múzeum, Budapest • Magyar művészeti kiállítás, Bécs
1925 • Magyar művészeti kiállítás, London
1928-tól • a Munkácsy Céh kiállításai, Ernst Múzeum és Nemzeti Szalon, Budapest
1929 • CVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar művészeti kiállítás, Nürnberg, Stockholm, Göteborg stb.
1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence; Szentendrei festők kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1931 • Ernst Múzeum, Budapest
1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence
1935 • A Szinyei Társaság reprezentatív kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1936 • CLVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1940-től • Magyar Művészetért, Műcsarnok és régi Műcsarnok, Budapest
1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1950-től • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • A szolnoki művésztelep jubileumi kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Kötete
A művészasztal, Budapest, 1958.
Irodalom
Bálint A.: Herman Lipót, Nyugat, 1913. január 16.
Bálint R.: Herman Lipót, a KÉVE Könyve, Budapest, 1913
Lázár B.: Herman Lipót (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, Budapest, 1913)
Bálint A.: Herman Lipót rajzai, Nyugat, 1921. december 1.
Lehel F.: Herman Lipót rajzai, Budapest, 1921
Eisler M. J.: Herman Lipót művészete, Magyar Művészet, 1929/4.
Farkas Z. : Herman Lipót kiállítása az Ernst Múzeumban, Nyugat, 1929. december 1.
Pérely I.: Magyar Újságrajzoló Művészek Könyve, Budapest, 1930
D. Fehér Zs.: Herman Lipót művészete (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, Budapest, 1954)
Lengyel G.: Herman Lipótról (kat., bev. tan., Csók Galéria, Budapest, 1959)
Lengyel G.: A nyolcvanéves Herman Lipótnál, Művészet, 1964/6.
Pereházi G.: Herman Lipót, Művészet, 1972/7.
Pogány Ö. G.: Herman Lipót emlékkiállítása a Szolnoki Galériában, Jászkunság, 1974/10.
Demény J.: Bartók \"piktor\" földije: ~, Dunatáj, 1984/1.
Mravik L.: Pascin Magyarországon, Művészettörténeti Értesítő, 1991/1-2.
