Pap Gyula

Pap Gyula életrajza

Magyar festőművész, pasztell-, grafikus művész, fém designer, főiskolai tanár, fotográfus
Orosháza, 1899. november 10. - Budapest, 1983. szeptember 24.

Pap Gyula (Orosháza, 1899. november 10. – Budapest, 1983. szeptember 24.) magyar festőművész, pasztell-, grafikus művész, iparművész, főiskolai tanár, fotográfus.
1915: Képzőművészeti tanulmányait megkezdte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt grafikai intézetében.
1917: kénytelen volt megszakítani tanulmányait, mert behívták katonának és a frontra vezényelték. 1918-ban, néhány hónapig az Iparművészeti Iskolán tanult, ahol Haranghy Jenő volt mestere.
1919 után Bécsbe utazott, ahol Johannes Itten magániskolájában szeretett volna tanulni, de Itten Weimarba való távozása miatt az iskola időközben megszűnt.
1920-1923: felvették a weimari Bauhaus-ba, ahol 1923-ig a fém-osztályon tanult és dolgozott.
Egyik legkorábbi fennmaradt munkája az Öreg nő c., finom - még némi szecessziós vonaljátékot is mutató - hidegtű rajza.
A Bauhaus fém-műhelyében eltöltött három éves időszak első felében réz, vörösréz és ezüst kombinációjából készített vázákat, kannákat.
1922 körül keletkezett fémtárgyai már a modern design irányába mutató kísérletek (pl. állólámpák).
1923-1926: 1923 után Erdélybe ment: Kolozsváron és Nagyszebenben litográfiával foglalkozott 1926-ig. Az évtized második felétől festészetét szigorúbb, mértanias formavilág és keményebb képszerkezet jellemzi (a Figyelő-önarckép, 1926 körül).
1926-1933: 1926-ban Johannes Itten tanárnak hívta meg Berlinben alapított új művésziskolájába, ahol Pap Gyula 1933-ig oktatott.
1933 körül Moholy-Nagy Lászlóval együttműködve reklámgrafikákat készített. Alkotásain a tárgyi formák körvonalait felbontja a belsejükből sugárzó fény (Vonzódás; Látomás, 1930 k.). Pap Gyula ezekkel a szürreális hatású munkáival az absztrakt-biomorf képi világ felé közelített.
1934–1945: 1934-es hazatelepülése után szívesen festette Szentendre, Zebegény és a Duna-kanyar tájait. Állandóan járta a vidéket, s a hazai és a környező embereket és tájakat festette (Olvasó nő, Gondolkodó parasztember, Aratók, Kohászok, Alkony a Kárpátokban, Gyermekével játszó anya), Szentendre, Zebegény és a Dunakanyar környékét. Tájképfestészete is megváltozott, erőteljes kontúrokkal formálta meg a látványt (Dunakanyar, 1948). Táj- és csendéletképei mellett kedves témája volt a fizikai munkát végző ember mozgásának ábrázolása.
1946-1950: Az 1940-es évektől kemény, kétkezi munkát végző emberek: a kohómunkások, kovácsok realista ábrázolása vált egyik kedvelt témájává, üzemekben festett (Kovácsok, 1945; Nagykalapács, 1950). Ekkor alakult ki erősen konstruktív szerkezetű, ugyanakkor dinamikus, erős kontúrú művészete, mely alakos kompozícióiban monumentális hatásúvá teljesedett. Ugyancsak a 40-es évektől kezdődően erőteljes kontúrok fogják össze tájképeinek formáit (Dunakanyar, 1948). Festészete újabb, erőteljes vonásokkal gyarapodott (Szüret, Aratás).
1960-1983: Éppúgy alkotott játékos, a non-figuratív eszköztárból vett elemeket is felhasználó, ritmikus hatású kompozíciókat (pl. Perui dal, pasztell, 1962), mint virágcsendéleteket vagy örökérvényű szimbólumokra épülő műveket.

Fotográfus
Pap Gyula alkotó művészetének egyik fontos terrénuma volt a fényképezés.
Korán, még gyermekként készítette első felvételeit Bécs környékén, majd az I. világháború alatt, katonaként.
Pap Gyula fotóművészetét posztumusz egyre növekvő nemzetközi elismerésben részesítik, kiállítások, kiadványok teszik egyre ismertebbé.
1924: Weimari tanulmányait befejezve, a Dél-Alföldön és a Bánátban készített fotósorozatot, s itt keletkeztek „szociografikus” képei, melyeken temesvári emberek (magyar, román, sváb, cigány) életmódját örökítette meg.
1926–1933: berlini Itten Schule tanáraként az úgynevezett Bauhaus-fotózást gazdagította.
1934: az év elején Magyarországra visszatelepülve a Dunakanyar, Palócföld és az észak-balatoni hegyvidék, Csopak, Szigliget szőlőművelő embereit fotózta, majd festészeti témáival párhuzamosan az ipari munkásság, főleg a kohászat fotózása felé fordult.
1960-as években: utolsó képein a természet veszélyeztetett egyedeit, fákat, vizeket, sziklákat ábrázolt.
Mestere: Haranghy Jenő.

Díjak, elismerések
1961, 1974 • A Munka Érdemrend Arany Fokozata
1972 • A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj
1979 • Bauhaus-emlékérem, Dessau (vagy 1978)
1981 • A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj

Egyéni kiállítások
1947 • Magyar Képzőművészeti Főiskola (gyűjt.)
1956 • Ernst Múzeum, Budapest [Dabóczi Mihállyal] (kat.) • Plaace, Hága
1962 • Csók Galéria, Budapest
1968 • Dürer Terem, Budapest
1971 • Collegium Hungaricum, Bécs
1972 • Műcsarnok, Budapest
1975 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1979 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű-kiállítás, kat.) • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1981 • Ifjú Gárda Művelődési Ház, Nagy Balogh J. Kiállítóterem • Kaesz Gy. Faipari Szakmunkásképző Intézet, Budapest
1983 • Haus der Ungarischen Kultur, Berlin (kat.)
1986 • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Orosháza (emlékkiállítás)
1999 • Pap Gyula és a magyar avantgárd, Városi Képtár, Orosháza • Ráday Galéria, Budapest
2000 • Pap Gyula, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Orosháza • ~ a Bauhaus tanítványa, művész és pedagógus, MűvészetMalom, Szentendre.
1999 • Pap Gyula és a magyar avantgárd
2000 • Pap Gyula emlékkiállítása
2000 • Pap Gyula a Bauhaus tanítványa, művész és pedagógus
2008 • Pap Gyula fotográfiái
2010 • Pap Gyula: Fotográfiák

Válogatott csoportos kiállítások
1930-as évektől szerepelt néhány Képzőművészek Új Társasága-kiállításon.
1947 • Az Alkotás Művészház XXXV. kiállítása
1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1953 • Békeplakát és ötéves terv grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • II. Miskolci Grafikai Biennálé, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest
1952 • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1960 • VI. Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1970 • V. Balatoni Nyári Tárlat, Keszthely
1977 • Műhelymunkák a weimari Bauhausból 1919-1933, Műcsarnok, Budapest (kat.)
1978 • Bauhaus-grafikák, Dessau • Magyar Bauhaus-tagok munkái, Német Demokratikus Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Centrum, Budapest
1979 • Revolution und Realizmus, Nationalgalerie, Berlin (kat.)
1982 • Kollázs a magyar művészetben, Kassák Lajos Múzeum, Budapest

Köztéri művei
Szüret (freskó, 1959, Móricz Zs. Gimnázium előcsarnoka, Szentendre).

Művek közgyűjteményekben
Bauhaus-Archiv, Berlin
Bauhaus-zentrum, Dessau
Fővárosi Képtár, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Rijksmuseum, Amszterdam
Schlossmuseum, Weimar
Városi Képtár, Orosháza.

Irodalom
Kállai E.: Az új clair-obscur. Pap Gyula képeihez (kat., bev. tan., Budapest, 1934)
Kállai E.: Das neue Helldunkel. Zu den Bildern von Julius Pap, Bratislava, 1934
Kállai E.: Les tableaux de Jules Pap, Nouvelle Revue de Hongrie, 1939/5.
Elek A.: Pap Gyula festményei, Ujság, 1940. december 1.
Pogány Ö. G.: Pap Gyula művészete (kat., bev. tan., 1956)
Marosi E.: Pap Gyula, Művészet, 1961/8.
Rozgonyi I.: Beszélgetés Pap Gyulaval, Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei III., 1963
Kerekes L.: Pap Gyula kiállítása a bécsi Collegium Hungaricumban, Művészet, 1971/2.
Haulisch L.: Pap Gyula, Művészet kiskönyvtára 97., Budapest, 1974
Clarisse, P.: Gipszfej nélkül - a szabadban. A Nagy Balogh János Népi Kollégium és Festőiskola Nagymaroson, Művészet, 1977/7.
Haulisch L.: Pap Gyula virágai, Új Írás, 1984/10.
Bajkay É.: Pap Gyula the Last Hungarian Bauhaus Artist, New Hungarian Quarterly, vol. 25. No. 94.
Ecsery E.: Pap Gyula, Könyvtáros, 1984/7.
Haulisch L.: Pap Gyula hozzájárulása a Bauhaus-eszme plasztikai megjelenítéséhez, Új Művészet, 1992/11.
Das Frühe Bauhaus, Katalogbuch anläslich des 75. Gründungsjubiläums des Staatliches Bauhauses in Weimar, Berlin, 1994
Koós J.: Pap Gyula (1899-1983) festőművészről, Művészet és Barátai, 1995/1-2.

Megvásárolható művei