Vitorlás kikötő
40 x 50 cm (15.74 x 19.68 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Walter Scheiwe (1892. június. 7. Posen, - 1971. december 8. Düsseldorf)
Walter Scheiwe német virág- és tájképfestő, kamarazenész és zenetanár volt.
Scheiwe művészeti képzését a Düsseldorfi Művészeti Akadémián végezte. A diploma megszerzése után szabadúszó festőként és grafikusként dolgozott. Életműve elsősorban tájképekből áll, amelyek gyakran mutatják a japán hatásokat. A "Laetitia" Akadémiai Egyesület tagjaként Scheiwe 1914-ben három olajfestménnyel vett részt az egyesület 55. évfordulós kiállításán a Düsseldorfi Művészeti Galéria alsó termeiben. Ezek címei: Erdővidék, Alkonyat és Ponte. 1919-ben Scheiwe csatlakozott a Das Junge Rheinland (Fiatal Rajna-vidék) művészegyesülethez. Az év júniusában és júliusában részt vett az egyesület első kiállításán a Düsseldorfi Művészeti Galériában, és képviseltette magát a Das Junge Rheinland első vándorkiállításán Barmenben és Essenben is. Az 1920-as években Scheiwe rendszeresen részt vett a Düsseldorfi Művészeti Galéria kiállításain. Egy kiállításismertetőben a düsseldorfi újság ezt írta: „W. Scheiwe-nek a Rajnára néző Zons-i látképben sikerült a modernizmus ?belső látomásából? valamit bevinnie környezetünk tájába.” A düsseldorfi Morgenpost kritikusa konkrétabban fogalmazott: „W. Scheiwe munkái számomra figyelemre méltó bizonyítékoknak tűnnek, mint egy tipikus fejlődés bizonyítékai. A halászhajók és a Scheldt-folyón eltöltött este tiszta lenyomatok, minden körvonal feloldódásával, légköri benyomást ábrázolva. Az alkonyat, C. D. Friedrich tájképeinek finom visszhangjával, ellaposodik, a körvonal kezd jelenteni valamit, a parasztházi ösvény kísérlet arra, hogy kifejezze a fatörzsek lineáris élményét.” A kritikus véleménye szerint az 1925-ös Kunsthalle-i kiállításon „az összes középszerű mű közül” Walter Scheiwe munkáit kellett kiemelni. „A természet iránti mély érzékkel és egyedi hangulattal átitatott Téli éjszaka az Engadinban című festménye, valamint a lágy szürke tónusokkal festett Svéd tájképe kiemelkedő példái az érzékeny festészeti stílusnak.” Scheiwe elismert szabadúszó festő és zenész (csellista) volt. 1937-ben, a „degenerált művészet” elleni náci kampány során a Herdter temető (rézkarc), az Utca Charleville-ben (rézkarc) és a Kerek asztal (litográfia, 31,6 × 23,8 cm) című metszeteit eltávolították Düsseldorf város műgyűjteményéből és elkobozták. A két rézkarcot 1940-ben eladták Bernhard A. Böhmer műkereskedőnek a műpiacon. Hollétük ismeretlen. A litográfiát 1945 után előkerítették, és 2020 decemberében a Rostocki Kultúrtörténeti Múzeumban várta a visszaszolgáltatást. Feltehetően a „degenerált művészetként” elkobzott művei miatt felmerült problémák miatt Scheiwe 1938 és 1940 között számos virágcsendéletet festett, mielőtt 1940 nyarán újra csatlakozott a hadsereghez. A háború után Scheiwe továbbra is festőként dolgozott. Művei ritkán jelennek meg a műpiacon. Erdei tájkép (1914 előtt) Alkonyat (1914 előtt) Ponte (1914 előtt) Este a Scheldén (1920 előtt) Halászhajók (1920 előtt) Parasztházak egy ösvényen (1920 előtt) Rajna-kilátás Zonsból (1920 előtt) Svéd tájkép (1925 előtt) Téli éjszaka az Engadine-ban (1925 előtt) Herdter temető (1937 előtt) Utca Charleville-ben (1937 előtt) Vacsora (1937 előtt) Virágcsendélet (1939) Egy város emlékei (1967) Dátumozatlan művek: Fiatal hölgy portréja egy folyóparti teraszon Őszi tájkép a folyó mellett Alsó-Rajna táj Rajna táj ködös fényben, előtérben egy [homályos] komppal. Schnellenburg kastély Düsseldorfban a Rajna partján Este Vlissingenben Déli táj Virágcsokor ezüst vázában Templomfalu télen