Erdész László Endre

Erdész László Endre életrajza

Magyar autodidakta festőművész, galéria tulajdonos
Székesfehér, 1946 -

Erdész László Endre [művészneve E.László Endre] (Székesfehér, 1946 -) autodidakta magyar festőművész, galéria tulajdonos.
Erdész Székesfehérváron, a Felső Király soron (mai Móricz Zsigmond utca) élt a szüleivel és bátyjával. „Mivel apám a Horthy-korszakban repülős volt, ezért ennek később meglettek a következményei. A háború után nem kapott állást, minket meg beköltöztettek egy kulák családhoz. Öten laktunk egy szobában. A lakásban egy villanykörte égett, és még fürdőszoba és fűtés sem volt. Egy háromlábú dobkályhába dobtuk a kukoricacsutkát, hogy azzal tüzeljünk” – idézi fel Erdész László, akit még ilyen körülmények között is megszólított a művészet világa.
Bátyjával a közeli Május 1. Téri Általános Iskolába járt, telente a megyei könyvtárba járt tanulni és melegedni, ahová a Csók István Képtáron keresztül lehetett bejutni. „A testvéremmel minden alkalommal itt sétáltunk végig, így a kiállításokat egy héten akár hatszor is megnéztük” – nevet Erdész.
A képtárhoz akkoriban került oda a legendás művészettörténész-házaspár, Kovalovszky Márta és Kovács Péter, akik számos fontos alkotónak rendeztek kiállítást, többek közt Csontváry Kosztka Tivadarnak, Vajda Lajosnak, Korniss Dezsőnek, Kondor Bélának és Schaár Erzsébetnek. „Emlékszem, a képtárban vasárnap délelőtt tizenegykor voltak a megnyitók, így azok is odaértek időben, akik vonattal érkeztek” – emlékszik Erdész László, aki akkoriban kezdett el ismerkedni a vele egykorú alkotókkal.
Noha Erdész később Dunaújvárosban tanult gépgyártás-technológiát, majd a Dunai Vasmű tervezőirodáján helyezkedett el, ismét bevonzotta a művészeti életet.
Fiatal mérnök- és művészbarátaival ekkor alakították meg a városközpont Uitz Termének pincéjében a Dunaújvárosi Műhelyt, ahol az alkotók nyugodt körülmények között dolgozhattak. „A kész műveket a köztereken akartuk elhelyezni, hogy egy kicsit feldobjuk Dunaújváros arculatát. Szerencsére a város partner volt ebben” – mondja Erdész.
Barátaival hamarosan meg­győzték a Dunai Vasmű főmérnökét, hogy elindítsák az acélszobrászati szimpóziumot, melynek keretében fiatal művészek ingyen szállhattak meg a városban, a munkáikat pedig brigádok kivitelezték acélból – a többméteres alkotások a mai napig díszítik Dunaújvárost, persze vannak kivételek. „Galántai György szobrász barátom egy győzelmi V betűt formázó szobrot készített, mely akkora lett, hogy targoncával lehetett benne közlekedni. A tervünk az volt, hogy felállítjuk a 6-os út mellett. Az akkori hatalom természetesen nem engedte.”
1979-1980: Erdész László elvállalta a Képcsarnok Vállalat dunaújvárosi bemutatótermének ve­zetését. Erdész beletanult a műkereskedelembe.
Farkas Ádám szobrászművész hívta fel telefonon, hogy legyen az 1980-ban alapított Szentendrei Grafikai Műhely ga­lé­riá­­sa. Megtetszett neki az ötlet, feleségével hamarosan a városba költözött, majd kicsinosította a galériát, ahol számos újítást hozott.
1981-1991: Szentendrei Grafikai Műhely galériában bevezette a szombati, vasárnapi nyitvatartást, a művészeknek katalógusokat adott ki, a képeket valutáért is értékesítette, míg a pincében létrehozott egy művészklubot Major Tamás elnökle­tével.
Többek közt bemutatták a Mácsai Pál rendezte Übü királyt, valamint Király Tamás egy divatbemutatóját. „A helynek hamar híre ment, sok művész és műértő járt ide Budapestről. Volt három egymást követő év, amikor több mint ezerhatszáz grafikát adtam el. Ilyet Magyarországon soha előttem nem csinált senki, és szerintem nem is fog” – büszkélkedik Erdész, aki a galériában Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Bálint Endre és Szántó Piroska műveit is értékesítette.
1992-2023: Erdész a rendszerváltás után profilt váltott: saját galériát nyitott Szentendrén, az esernyőkkel díszített Ber­csényi utca egy tizenkét négyzetméteres helyiségében, ami azonban kicsinek bizonyult, így kibérelte a mellette lévő háromszintes épületet, melyben azóta is árulja a műveit.
A galéria bemutat és árusít klasszikus modern (Kassák, Moholy-Nagy, Bortnyik) műveket valamint a Szentendréhez kötődő Európai Iskola alkotóitól (Bálint Endre, Korniss Dezső, Barcsay Janő, Vajda Lajos és Vajda Júlia) festményeket és grafikákat valamint szobrokat. Foglalkozik a kortárs generáció legkiválóbb művészeivel is.
A Galéria évente 4-6, a Design részleg 1 kiállítást szervez, valamint résztvett és résztvesz rangos művészeti kiállításokon és vásárokon (Art Cologne-Köln, Art Forum-Berlin, Art Basel, Palm Beach – USA, Stockholm Art Fair stb.) továbbá kiad katalógusokat és könyveket. (Fehér László, Anna Margit, ef.Zámbó István, Kortárs Ötvösművészek).

Megvásárolható művei