Ólomkatonák (1981)
75 x 56 cm (29.52 x 22.04 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar festőművész, iparművész, író, művész tanár
Újpest, 1922. november 23. – Budapest, 2000. július 25.
Eigel István (Újpest, 1922. november 23. – Budapest, 2000. július 25.) magyar festőművész, iparművész, író, művész tanár.
1941-1946: Magyar Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Bernáth Aurél a mestere.
1951-1954: rajztanár, majd képszerkesztő.
1961-1963: a Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1963-tól a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára.
1945-ben a tápiószelei művésztelepen, 1959-ben a nagymarosi alkotóházban dolgozott.
1960-tól műterme van a Százados úton feleségével, Tassy Klárával.
A Pedagógus Képzőművészeti Stúdió alapítótagja, a Berzsenyi Társaság alelnöke.
1960-as évek elejétől tanulmányozhatta a svájci és francia kiállításokat, s azok tanulságait megismertette kortársaival. Ezzel fontos közvetítő szerepet játszott.
Konstruktív irányban indult festészete, de kamatoztatta a szürrealizmus stílusjegyeit is. Gyakran mutat be művein abszurd, irracionális helyzeteket.
Több műve kép a képben; remekművek részleteit mai figurákkal vesz körül. Más képek klasszikus művek parafrázisai (Majális).
1970-es években eljutott az absztrakcióig, de - ragaszkodván a tematikához - visszatért a figurativitáshoz.
Muráliái (secco, panno, üveg, mozaik, intarzia) a rendeltetésnek megfelelően hol figurálisak, hol stilizáltak.
Festés mellett verset és prózát ír: A túlsó partról, A madárház, kisregény, Budapest, 1993; Amerikai napló, Budapest, 1994; Amíg ez lehetséges, Budapest, 1994.
Tanulmányai a Lyukasórában, az Új Időkben láttak napvilágot.
A Duna TV-nek képzőművészeti sorozatot szerkesztett.
„Amit a képzőművészet az alkotásban nyújthat, abban csoda rejtőzik. A látványszerű kis meglepetés csodájától a látomás meghökkentő meséjéig, az érzelem exhibicionista vallomásától az értelem felfedező jelképrendszeréig." (Eigel István)
Mesterei: Rudnay Gyula, Bernáth Aurél.
Díjak, elismerések
1958-1961: Derkovits ösztöndíj
1967, 1972: Munkácsy-díj
1976: Érdemes
művész
1976, 1977: Nívódíj
1983: Operaház gobelin-pályázat I. díja
1985: Kassai Nemzetközi Festészeti Biennálé díja
1985, 1987: Szegedi
Biennálé díja; Magyar Művészeti Akadémia tagja
1994: a Magyar
Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
Egyéni kiállítások
1951 - Műterem kiállítás
1947, 1957 - Fényes Adolf Terem [Tassy Klárával]
1966 - Ernst Múzeum, Budapest (kat.) [Tassy Klárával] - G. Parnasszus, Athén
1971 - Erkel Ferenc Múzeum [Tassy Klárával], Gyula
1974 - Menton
1977 - Blaskovich-kastély [Tassy Klárával], Tápiószele
1981 - Műcsarnok, Budapest (kat.) [Tassy Klárával] - Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
1986 - Mészöly Géza Galéria [Tassy Klárával], Székesfehérvár
1983, 1991 - Csók Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
1955 - Fiatal képzőművészek és iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1958 - Magyar művészeti kiállítás, Salon Populiste, Párizs - Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület I. kiállítása, Budapest
1959 - Nemzetközi kiállítás, Moszkva
1960 - XXIX. Velencei Biennálé, Velence
1965 - Százados úti művésztelep, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1957 - Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest, 1958-tól - 8., 9. és 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1968 - Kortárs magyar művészet, Museum Folkwang, Essen, Künstlerhaus, Graz
1969 - Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1972 - Konstruktív törekvések a magyar festészetben, Bukarest - Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely - Magyar Hét, Bordeaux
1972, 1976 - IV. és V. Miskolci Országos kiállítás - Országos Nyári Tárlat, Debrecen
1975 - Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1978 - Alföldi festők, Szeged
1985 - Magyar gobelin, 1945-1985, Műcsarnok, Budapest - 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest
1995 - Bernáth tanítványok, Vigadó Galéria, Budapest
Köztéri művei
A parton (sgraffito, 1961, Balatonföldvár, Üdülő)
Ma és tegnap (mozaik, 1962, Ózd-Szolnok, étterem)
Lovasok (mozaik, 1965, Debrecen, Szociális Otthon)
Évszakok (mozaik, 1968, Debrecen, Agrártudományi Egyetem)
Vándormadarak (mozaik, 1978, Gyula, MÁVAUT)
Az élet (mozaik, 1978, Semmelweis Orvostudományi Egyetem)
A hang (1984, Magyar Rádió új épületének üvegfala)
A vám (üvegmozaik, 1979, Röszke, Határátkelőhely)
A produkció, Homo ludens (gobelin és panno, 1984, Operaház)
Ablak (ólomüveg, 1986, Szeged, Nemzeti Színház)
Kiskunsági hajnalok [Tassy Klárával] (faintarzia, 1987, Mezőgazdasági Főiskola sportcsarnok)
Mennybemenetel (olajkép, 1995, Csávoly, Római katolikus kápolna).
Művek közgyűjteményekben
Déri Múzeum, Debrecen
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Móra Ferenc Múzeum, Szeged.
Irodalom
Katona L.: Eigel István és Tassy Klára festőművészek kiállítása (kat., Ernst Múzeum, Budapest, 1966)
Pogány F.: Megnyitó, Művészet, 1967/2.
Szabó Gy.: Ernst Múzeum: Eigel István és Tassy, Élet és Irodalom, 1966. július 16.
Sz. Kürti Katalin: Monumentális képzőművészeti alkotások a debreceni Agrártudományi Főiskolán, Déri Múzeum Évkönyv, 1971
Uő: Monumentális képzőművészeti alkotások a debreceni Agrártudományi Egyetemen, Művészet, 1974/4.
Csorba G.: Eigel István (kat. bev., Műcsarnok, Budapest, 1981)
Vadas J.: Az azonosságok vonzzák egymást, Élet és Irodalom, 1981. április 4.
Szakonyi K.: Emberarcok. Eigel István rajzairól, Kortárs, 1989/2.
Gyurkovics T.: 50 kérdés Eigel Istvánhoz, Várpalota, é.n.
Fecske A.: Eigel István, Tassy Klára, Budapest, 1996
Eigel - Tassy ri-port-ré, Duna TV, 1997. november 21.