Kukoricásban (1917)
70 x 56 cm (27.55 x 22.04 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Koszta József (Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.) Kossuth-díjas magyar festő, az ún. Alföldi iskola egyik kiemelkedő képviselője. Munkácsy Mihály „mágikus” realizmusának követője a maga sajátos posztimpresszionista és expresszionista stílusában.
1885-1988: Mintarajziskola; 1891-től müncheni Akadémia, mesterei: Hackl, Höcker és Diez. 1896-tól Benczúr Mesteriskolanak hallgatója, Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa volt.
Első hazai nyilvános szereplésével, a Hazatérés c. festménnyel a
Műcsarnok 1897. évi Téli Tárlatán már fölhívta magára a figyelmet,
elnyervén a Műbarátok ösztöndíját. A kép finom naturalizmusa, a vékony
festékkezelés müncheni hatást, s az ott érvényesülő Bastien-Lepage
hatást mutatja.
1902 és 1903: Nagybányán dolgozott, bár inkább Felsőbányán tartózkodott, távol a többi művésztől. Szorosan nem tartozott a nagybányai iskola tagjai közé.
Nagybányára utazva már kész volt az ottani szellem befogadására, bár
azonnal saját, egyéni látásmódja szerint alakította. Igen fontos volt
számára a kontraszt, az erőteljes tónuskülönbség, a fény és árnyék
hangsúlyos kiemelése. A plein air fényjátéka mellett megőrizte a
lokálszíneket; s kifejezésmódjában nem elbeszélő, hanem állító,
megjelenítő, drámai volt. Nagybányán legtöbbet Ferenczytől tanult.
Csigabiga c. képe nyilvánvalóan Ferenczy Madárdalának hatását mutatja, s
Nagybánya hatása olvasható le Domboldalon c. munkájáról.
Ezután Párizsban, Rómában és Hollandiában tett tanulmányutat, szintén távol tartva magát a művészek és magyar ösztöndíjasok társaságától.
Leginkább Nagybányát tükröző képe, a Háromkirályok már Rómában készült. A
kép korszakhatározó Koszta József festészetében. A színek
erőteljessége, a fény-árnyék kontrasztja, a kompozíció és a tájszerkezet
teljesen érett. Lényegében ezt használta az utolsó képekig.
Hazatérve rövid ideig Szolnokon dolgozott.
1920-1949: Hamarosan egy Szentes melletti tanyán telepedett le, s ott élt három évtizedig.
Szentesen még egy új elemet épített tájaiba. Ott kezdődött a "sötét ég" korszaka. Fölfedezte, hogy a sötét háttérből előizzó világos foltok mennyire drámaivá teszik a látványt, s kiemelik a motívumot. A Kukoricatörők nagyszámú változatán tanulmányozható a figurák, az előtér vagy éppen a háttér, a háttérben lévő meszelt házak dramaturgiai kiemelése.
1920-as évektől Koszta József festői felfogása már nem változott, s tematikája is néhány motívumra szorítkozott: portrék, virágcsendéletek, mezei munka. A variációkban viszont igen gazdag, a szinte azonos kompozícióval festett újabb kép egész más élményt ad.
A posztimpresszionizmusnál határozottabb, az expresszionizmushoz képest visszafogottabb stílusban festett, ez volt az ő sajátos stílusa. S ami nagyon fontos tény, a 20. században egész Európában, s Magyarországon is minden időkben értették és értékelték az ő festészeti munkásságát. Igen termékeny alkotó volt, számos műve került magángyűjteményekbe itthon és külföldön.
Mesterei: Hackl, Höcker, Diez
Díjak, elismerések
1897: Műbarátok ösztöndíja
1900: Mention honorable, Párizsi
Világkiállítás
1917: Wolfner-díj
1929: Barcelonai Világkiállítás
arany- és bronzérme
1935: Állami kis aranyérem
1948: Kossuth-díj
Egyéni kiállítások
1917, 1920, 1922 Ernst Múzeum, Budapest
1934 Tamás Galéria, Budapest (gyűjt.)
1937 Ernst Múzeum, Budapest (kat.)
1948 Nemzeti Szalon, Budapest (gyűjt., kat.)
1950 Szentes (emlékkiállítás, kat.).
Válogatott csoportos kiállítások
1897 Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1900 Világkiállítás, Párizs
1905, 1907 Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1907, 1910, 1915 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1917, 1920, 1922, 1937 Ernst Múzeum, Budapest
1925 Magyar egyházművészeti kiállítás, Róma
1929 Stockholm
1935 Nemzeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1939 Nemzeti Kiállítás, Kassa
1940 Velence, Milánó
1942, 1948 Szinyei Társaság, Nemzeti Szalon, Budapest
1944 Mai magyar művészet, Bern, Genf, Locarno, Neuchâtel (CH)
1945 Magyar Tájak, Ernst Múzeum, Budapest
Művek közgyűjteményekben
- Déri Múzeum, Debrecen
- Képzőművészeti Múzeum, Marosvásárhely
- Koszta József Múzeum, Szentes (állandó ~ kiállítás)
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Móra Ferenc Múzeum, Szeged
- Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.
Irodalom
- Lázár B.: Koszta József (kat. bev., Budapest, 1937)
- Háy K. L.: Koszta József gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Budapest, 1948)
- Végvári L.: Koszta József emlékkiállítás (kat., bev. tan., Szentes, 1950)
- Bényi L.: Koszta József, Budapest, 1959 (irodalommal)
- Aradi N.: Koszta József, Budapest, 1965
- Egri M.: Koszta József, Budapest, 1989
- Bényi L.: Koszta József, Szentes, é. n.
