Minister elnökség - Tisza István, Gajári
40 x 35 cm (15.74 x 13.77 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar plakát-, akvarell-, pasztell-, grafikus művész, tempera-, festőművész
Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.
Faragó Géza [született Frankfurter Géza] (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar plakát-, akvarell-, pasztell-, grafikus művész, tempera-, festőművész.
A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezéseiről lett ismert.
Frankfurter Sándor és Rothberger Terézia fia. Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Egy "Hansy" nevű zsokét ábrázoló rajza, nagy botrányt kavart, különösen akkor, amikor kiderült szabadidejét az ügetőpályán tölti főképp rajzolással. Az iskolából kicsapták.
1897-1902: Gimnáziumi tanulmányai után, tanulmányait Párizsban folytatta. Kezdetben az Académie Colarossi hallgatója volt, s a tandíjra valót egy párizsi pliszégyárban dolgozva szedte össze.
Később az Atelier Artistique Delay-ban folytatta tanulmányait, Alexandre Delay festő vezetése mellett.
Roheim Ödön támogatásával tovább maradhatott Párizsban, s sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba.
Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére.
Önálló műtermet nyitott Párizsban. Ekkoriban plakátok, reklámok tervezéséből élt, majd egy nap beteg lett, s rövidesen nem tudta fizetni a műterem bérét.
Visszatért Budapestre.
Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett alkotott.
1910 körül: kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
Budapesten telepedett le.
Ötletgazdagsága, sajátosan eredeti humorral telített szecessziós stílű
plakátjai nagy hatással voltak a magyar plakátművészet fejlődésére.
Díszleteket tervezett és karikatúrákat is rajzolt.
1910-1915: Király Színház, később a
Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt.
Magyar lakodalom című balettjét Londonban egy évig játszották.
Legnevezetesebb plakátjai: Gottschlig-rum; Törley-pezsgő (1909);
Kerpel-kézfinomító (1910);
Mesterei: Bruck Miksa, Colarossi, Alexandre Delay, Alfons Mucha
Társasági tagság
Kecskeméti művésztelep alapító tag
Szolnoki művésztelep
Egyéni kiállításai
1900 Nemzeti Szalon első kiállítás
1910 Nemzeti Szalon
1914 Plakátkiállítás, Berlin
1916 Kunsthaus Brackl, München
1916 Ernst Múzeum
1923 Nemzeti Szalon
1928 Nemzeti Szalon
Művei közgyűjteményekben
Országos Széchényi Könyvtár
Kiscelli Múzeum
Magyar Nemzeti Galéria
kecskeméti Katona József Múzeum
