Virágok
27 x 22 cm (10.62 x 8.66 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Anemónák (szellőrózsák) cserépben (1934)
66 x 55 cm (25.9 x 21.6 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Virágcsendélet (1914)
66 x 50 cm (25.9 x 19.6 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Garda tó környéke (1912)
70 x 90 cm (27.5 x 35.4 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar festőművész, grafikus művész
Budapest, 1887. június 28. – Tihany, 1957. december 9.
Vass Elemér (Budapest, 1887. június 28. – Tihany, 1957. december 9.) magyar festőművész, grafikus művész.
Jogi egyetemet végzett, majd a minisztériumban dolgozott.
Az Iparművészeti Iskolán Pap Henriknél tanult. Kolorit-gazdag műveiben a Gresham-kör finom líraisága, Szőnyi István zebegényi korszakának hatása ötvöződött a francia posztimpresszionizmus és H. Matisse művészetének tanulságaival.
1912: bemutatkozott néhány képével a Műcsarnokban és számos kiállításon szerepelt külföldön (Amsterdam, Bécs Barcelona Párizs stb.)
1914-1919: Az első világháborúban harcolt, hadifestőként dolgozott.
1920: Hollandiába utazott.
1921: Az első világháború után évekig Párizsban, majd Dél-Franciaországban, Cagnes-sur-Merben dolgozott.
Festészetére maradandó hatást gyakoroltak a francia posztimpresszionisták. Olaszországban is élt.
1925: Külföldi tanulmányútjait követően visszatért Magyarországra és ismét Budapesten telepedett le és Zebegényben is alkotott.
Ekkoriban mondén arcképeket festett divatos színésznőkről.
1921–1932: Ernst Múzeumban rendezett kiállítást több alkalommal.
1928: Amszterdamba rendezett kiállítást műveiből.
1925-1945: Hazatérése után a zebegényi művészkolóniához csatlakozott. Zebegényben alkotta fő műveit (Limonádé, 1945, Rákok, 1955, Táltos kancsó, 1946) melyek megkapóan gyengéd és érzékeny alkotások. Csendéleteket, figurákat festett a finom szürkék kissé fáradt harmóniájában. .
1937: Gresham-kör tagja lett. A neves Gresham-kör tagjaként Egry József,
Bernáth Aurél és Szőnyi István alkotótársakkal működött együtt.
A második világháborúban sok műve elpusztult.
1939: Zebegényben a lengyel menekülttábor parancsnoka lett; sok lengyel katona megmentője volt.
1945: A második világháborút követően feleségével Tihanyban telepedett le, dr. Beznák
Aladár meghívására, aki a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi Biológiai
Intézetének igazgatójaként a művész feleségének Jeannak fordítói állást
ajánlott fel.
1946: Elkezdődtek nem túl hosszú, de igen termékeny alkotóévei, amikor
megörökítette a Balaton színköltészetét.
Kezdetben a Balló-villában laktak, de onnan 1950-ben kiköltöztették őket
s akkor kapták meg az intézettel szemben levő házban azt a kétszobás
kis lakást, amelynek egyik szobája „műtermül" is szolgált. Itt,
ebben a szobában élte meg a művész pályája fénykorát, már ami a művészi
kiteljesedést illeti, mert más vonatkozásban, az anyagiakat sem véve ki,
az élet nem volt mindig könyörületes irántuk.
Ebben a kis lakásban sokan fordultak meg Vass Eleméréknél, a magyar
szellemiség sok-sok kitűnősége, nemcsak a barátság ápolása, hanem a
tisztelet-adás miatt is. A régi kapcsolatok felelevenedése, újak
képződése valóságos hőforrásként táplálta a művész alkotó erejét, s nem
kis mértékben járult hozzá művészete megújulásához.
Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Teleki Géza volt kultuszminiszter, Borsos
Miklós, Bisztrai Farkas Ferenc, Illyés Gyula, Keresztúry Dezső, Szabó
Lőrinc, Hajnal Imre és Horváth Boldizsár, Engel Iván, Elekfy Jenő,
azután Lipták Gábor Balatonfüredről, Debrőczy Tibor füredi
kórházigazgató, aki később mint kezelő orvos gyakran fordult meg
Vasséknál, csak néhány név a sok közül.
Vass Elemér otthona barátaik –
Illyés Gyula, Németh László, Borsos Miklós, Lipták Gábor – kedvelt
találkozóhelye, irodalmi és művészeti eszmecserék színhelye lett.
Barátja és tihanyi éveiben társaságának kiemelkedő tagja, Borsos Miklós
1967-ben így idézte fel Vass Elemér alakját, tihanyi életvitelét:
„Vass Elemér – akárcsak Egry – szenvedélyes horgász, a „küsze”
nevezetű apró balatoni hal és a rák elkészítésének mestere volt. A
tóparton sokszor lehetett látni magas, rendkívül sovány figuráját, –
fején képtelenül gyűrött kalappal. (Ez a kalap szerepel az én
Vass-érmemen is.) Asztmája azonban egyre súlyosabbá és kínzóbbá vált. A
horgászatot abba kellett hagynia – alig mozdulhatott ki szobájából. De
kedélye, szelleme derűs, csorbítatlan maradt mindvégig. Festése
izgatottabbá vált. A színek ellentétei fokozódtak, és sokszor drámai
erejűvé váltak. ,,Slusszpánik”-nak szokták ezt mondani a festők;
némelykor csodálatos dolgok születnek ebben az állapotban: Goya, Pierre
Bonnard stb. A szellem felajzott és maximálisan alkotóképes, de a test
már sejti a közeledő véget. Vass ebben az utolsó pár évben újabb
meglepetéseket okozott. Egryt is nagyon érdekelte a Vass festészetében
bekövetkezett hihetetlen változás. Délutánonként, esténként gyakran
gyűlt össze kis baráti kör Vasséknál (egyszer-egyszer Szabó Lőrinc is
megjelent), s a Magyarországon megfordult francia vendégek (Eluard, az
Aragon-Triolet-házaspár, Tristan Tzara stb.) is örömmel keresték fel
Vassékat, akiknek kis szobája, mint Illyés megfogalmazta, esztendőkig a
magyar szellemi élet egyik legmeghittebb fészke volt.”
Így születtek Vass Elemér Balatoni táj, Kilátás Tihanyból, Felhős
Balaton című rendhagyó, de a Balatont teljes valójában megörökítő
munkái.
Az addigi tónusfestő páratlan
koloristává változott. Itt, szűkebb környezetét festve hozta létre
legérettebb alkotásait.
1957-ben átütő sikerű kiállítást rendezett a Csók Galériában. 1966-ban Veszprémben rendezték meg emlékkiállítását.
Díjai, elismerései
1921: Műcsarnok kitüntetése
1922: Frankel-díj
1936: Nemes Marcell-díj
1966: Egry-díj (posztumusz)
Tagságai
Szinyei Társaság tagja
1937: Gresham-kör tagja
Kiállításai
1921-1932: Ernst Múzeumban kiállítások több alkalommal
1928: Amszterdamban kiállított
1957: Csók Galéria, Budapest
1966: Bakonyi Múzeum, Veszprém (posztumusz emlékkiállítás)
Irodalom
PATAKY D.: Vass Elemér (kat., bev. tan., Csók Galéria, Budapest, 1957)
FRANK J.: Vass Elemér (kat., bev. tan., Bakonyi Múzeum, Veszprém, 1966)
HEITLER L.: Vass Elemér képei Veszprémben, Művészet, 1966/10.
SZÍJ R.: Vass Elemér emlékkiállítása Veszprémben, Művészet, 1966/10.
DÉVÉNYI I.: Tihanyi beszélgetés Borsos Miklóssal ~ről, Jelenkor, 1967/12.
SZÍJ R.: Vass Elemér Tihanyban, Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 1967
DÉVÉNYI I.: Vass Elemér pályaképe, Látóhatár, 1970/157-159.
