Szönyi Stefan

Szönyi Stefan életrajza

Magyar-Román festőművész, grafikus művész, tanár
Banloc, Temes, Ausztria-Magyarország, 1913. július 20. – Bukarest, Románia, 1967. december 4.

Ștefan Szönyi [Szönyi István] (Banloc, Temes, Ausztria-Magyarország, 1913. július 20. – Bukarest, Románia, 1967. december 4.) magyar erdélyi származású festőművész, grafikus művész, tanár.
1934: A Temesvári Képzőművészeti Iskola diákja, Alexandru Popp professzor és Iuliu Podlipny.
Megfestette a Próféták, Don Quijote, Jelenések festményeket.
1935: 22 évesen egyéni kiállítást rendezett.
Az autentikus lélegzet, amely megtestesíti a fényt és a természetet, amely erős karakterekkel egyesül, megkülönböztető jel marad alkotásaiban művészi alkotása során.
Romulus Ladea szobrászművész karaktereinek kifejező ereje erőteljesen befolyásolta Szönyit, mind a rajz, mind a színek kezelésében egy még erősebb kifejezési forma felé hajlik.
A két világháború közötti időszakban Ștefan Szönyi festőművészt a bibliai témák vonzották, és néhány különleges, zenei ihletésű expresszionista kompozíciót, valamint romantikus-misztikus portrésorozatot írt alá ("Szent Sebestyén", "Próféták" sorozata, "Jelenések"). .
1938: tanulmányok Franciaországban. Rövid ideig a párizsi École nationale supérieure des beaux-arts-on járt, majd a Ranson Akadémián vett részt, ahol számos személyiséggel és különféle kulturális áramlatokkal találkozott. A párizsi időszakban Géricault és Delacroix műveiben lelkesedik a romantikus lelkesedésért, a drámaiságért és a valósághoz közelítő stilisztikai szabadságért.
Nagy hatással van rá, hogy találkozott Alex Leon forradalmi művésszel, valamint André Malraux környezetében lévő baloldali militáns értelmiségi csoporttal.
A valóság művészi tükröződése, az értelem és a költészet keveréke, minden alkotásában rányomja bélyegét.
1939-től, amikor visszatért az országba, méltatni kezdte a festőt a spirituális kultúra értékeiről, amelyet a fasiszta hullám fenyegetett, amely elhatározta, hogy az illegalitás időszakában bekapcsolódik a forradalmi harc sodrába (kompozíciók figurákkal). forradalmi parasztok és később munkások).
Corneliu Baba emlékezett rá, hogy Szönyi Ștefan néha elment a temesvári koldusok közé, hogy megörökítse őket.
1950-es években Bukarestben telepedett le, ahol jelentős szerepet vállalt a romániai monumentális művészeti osztály felállításában.
Szönyi Ștefan számára minden Temesváron kezdődik, ahol a haladó értelmiségi kör tagja. A Képzőművészeti Iskolában tanítja Julius Podlipny, Alexandru Popp, Romul Ladea és rövid ideig Aurel Popp.
Podlipny jelentős hatással volt Szönyire, és hozzájárult a fiatal diák szellemi képzéséhez.
Az "elismert pedagógiai szigorral" megtartott lecke mindig minta lesz a festő számára, amikor később már elismert művész, tanár is lesz, felállítva a monumentális művészeti tanszéket.
„Ștefan Szönyi munkája olyan, mint egy kétoldalú tükör. Mindkettő életének korszakait tükrözi: az első a fiatalkori, tanulmányai, tartós barátságai, forradalmi lelkesedése és a mágikus expresszionizmus jegyében végzett alkotása; a második a stabilizáció, a világossággal választott mintába való beilleszkedés, a hajlamos művészet, a realizmus, az ember és a kor társadalmi-politikai eszméinek szolgálatába állítása.
A műalkotást esztétikai szempontból megítélve Szönyit a mágikus expresszionizmus stíluscsaládjába helyezhetjük, a bánáti festőkkel, Aurel Ciupe-val, Catul Bogdannal, Tasso Marchinivel vagy Giorgio de Chirico-val együtt a korszakra jellemző édesített expresszionizmust. a Der Blaue Reiter művészei, különösen Franz Marc, a szobrászat által befolyásolt monumentális festészet, mint például Romul Ladea, de Arno Breker is, egészen az absztrakcionizmushoz vezető szintézis hajlamáig” – írja Ruxandra Dreptu, a Ștefan Szönyi monográfia szerzője.
A művész lánya, Anca Thomas reményét fejezte ki, hogy a művész megismerése „alkalom lesz a művészetet kedvelő közönség számára Stefan Szönyi munkáinak megbecsülésére és áthelyezésére, hogy újra felfedezzék a szimbiózist művei építészeti tökéletessége között – gyakran igaz érdekes példázatok a megfejtésről. - és filozófiai vagy társadalmi szubsztrátumuk”.
Az író, Toma George Maiorescu pedig úgy írja le Ștefan Szönyit, mint „a klasszikus rajz zseniális mestere, de különösen a precíziós göndörítés tökéletességével gazdagodott, színvarázsló és olyan tanár, akit a diákok aprólékossága, plasztikus pragmatizmusa és magas színvonala miatt imádnak.".
50 évvel a festő eltűnése után a Temesvári Művészeti Múzeum ad otthont ennek a kiterjedt kiállításnak, amely felidézi a festő művészi útját, egy lenyűgöző emberi és művészi pálya tanúja.

Irodalom
Ștefan Szönyi (Rumänien) in: Bildende Kunst 1/1961, VEB Verlag der Kunst, Dresden, (RDG), 1961
Dimeny István: Szönyi Stefan, Meridiane Kiadó, 1964
Stela Radu, Annemarie Podlipny-Hehn: Ștefan Szönyi - retrospektív kiállítás, Katalógus, Bánsági Múzeum, Temesvár, 1974.
Ruxandra Dreptu: Ștefan Szönyi - Monográfiai album (román-francia kétnyelvű kiadás), ICR Publishing House, 2017

Megvásárolható művei