Zorka kék barett sapkában
43 x 37 cm (16.92 x 14.56 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar festőművész, grafikus művész
Kaposvár,
1861 május 23 - Kaposvár, 1927 november 25
Rippl-Rónai József (Kaposvár,
1861 május 23 - Kaposvár, 1927 november 25) magyar festőművész, grafikus művész.
A modern magyar festőművészet egyik vezéralakja.
A francia
posztimpresszionisták, az ún. Nabis-csoport tagja, a
posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar
képviselője. Művészetét gazdag színvilág, bátran stilizáló vonaljáték,
dekorativitás jellemzi.
1882: Zichy Ödön családja házitanítójaként
Szurdon és Kalksburgban élt.
1884-ben iratkozott be a müncheni
akadémiára, de 1887-ben már Párizsban volt. Két éven át Munkácsy
Mihály mellett dolgozott, egy ideig hatása alá is került. Bekapcsolódott
a francia modern művészeti életbe is. Francia nőt vett feleségül,
Lazarine Baudriont.
1889: KIalakította saját formanyelvét, elszakadt a
Munkácsy-hatástól. 1889-ben festette Nő fehérpettyes ruhában c.
posztimpresszionista képét Whistler hatása alatt. Ezekben az években
került barátságba Maillollal a kiváló szobrásszal, akivel 1892-ben
közös műterme is volt és később nagyszerű portrét is festett róla
(Párizs, Modern Múzeum). Egészen 1901-ig dolgozott
Franciaországban. Itt alkotta ifjúkori fő műveit, az Ágyban fekvő nőt, a
Párizsban is nagy sikert aratott Öreganyámat (1892, Magyar Nemzeti
Galéria), a Kuglizók c. dekoratív ritmusú képét (1892, Magyar Nemzeti
Galéria). Ekkori művei a Nabis-csoport munkásságának szerves részét
alkotják. Párizsból több ízben hazalátogatott, 1895-ben festette Apám,
anyám c. kettős mellképét, majd két év múlva a Szüleim negyven
éves házasság után (Budapest, magántulajdon) c. művét.
1896-1897: Andrássy Tivadar részére szecessziós stílű modern
intérieurt tervezett. Ezekben az években többször szerepelt párizsi
kiállításokon is. A századforduló után hazaköltözött.
1900
decemberében műveiből kiállítást rendezett, de a magyar közönség
még nem értette meg munkáit.
1901 nyarán Belgiumban, majd
Oroszországban járt tanulmányúton. Művészetében \"fekete
korszakát\" dekoratív szecessziós színvilág, majd a friss
pasztelltechnikával készült impresszionisztikus forma váltotta fel.
1904-ben festette Amikor az ember visszaemlékezéseiből él... (Magyar
Nemzeti Galéria) c művét, amelyre 1906-ban társulati díjat kapott.
1906: Könyves Kálmán cégnél rendezett kiállításának már nagy
sikere volt.
Ez időtől többnyire Kaposvár mellett, az ún. Róma-villában
dolgozott. Ott festette pointillista-szecessziós képeit. Ezt a korszakát a
vattaszerűen szabdalt, foltos festékfelrakásokról "kukoricás"-nak
nevezte el. A kornak fő műve az Apám én Piacsek bácsi vörösbor
mellett (Magyar Nemzeti Galéria).
1912: elkészítette az Ernst
Múzeum nagyméretű üvegablakát.
Részt vett a Magyar
Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) alapításában, a Nyugat
mozgalmában.
Ady Endre barátja volt.
1914: Párizsban a I. világháború
kitörésekor internálták, csak 1915 februárban tért haza. Az
internálásban készített rajzait 1915-ben az Ernst Múzeum mutatta be.
A háború után alkotta nagy erejű íróportréit (Móricz, Babits, Szabó
Lőrinc stb.), 1926-ban a Uffizibe került Önarcképe.
Emlékezései
1911-ben és 1957-ben jelentek meg.
