Fények az asztali csendélet körül (1971)
80 x 60 cm (31.49 x 23.62 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Szobabelső
75 x 60 cm (29.52 x 23.62 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Szentendre a Dunánál (1968)
60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar festőművész, pasztell-, akvarell-, grafikus művész, tanár
Besztercebánya, 1902. február 22.– Szentendre, 1977. március 17.
Göllner Miklós (Besztercebánya, 1902. február 22. – Budapest, 1977. március 17.) magyar festőművész, pasztell-, akvarell-, grafikus művész, tanár.
1921-1925: Göllner Miklós 1921-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti
Főiskolára, ahol rövidebb ideig Glazt Oszkár, majd másodévtől Csók
István festőosztályán tanult. 1925-ben rajztanári diplomát szerzett.
A háború előtt hosszú évtizedeken keresztül megszakítás nélkül tanított előbb
az Ipariskolában.
1946-1964: Képző- és Iparművészeti
Gimnáziumban tanított.
A főiskola elvégzése után a modern törekvéseknek utat
nyitó, Vaszary János vezetésével megalakult Képzőművészek Új Társasága
(KUT) tagja, később az Új Művészek Egyesületének (UME) alapító tagja
lett.
1930-1940: mintegy tíz éven át Tihanyba járt festeni, ahol Egry József volt rá hatással, de - saját vallomása szerint - a
francia kubizmus és Picasso látásmódja is. A képszerkezet és a
fényjelenségek egységbe komponálása foglalkoztatta. Azon fáradozott, hogy
kidolgozza saját festői eszköztárát a Balaton-környék lenyügöző
atmoszférájának megjelenítésére.
1933: megnyílt első gyűjteményes
kiállítása.
1942-1977: haláláig a szentendrei Régi Művésztelep tagjaként
dolgozott.
1944-1945: A 2. világháború során Budapest ostroma alatt műterme és
addigi munkássága elpusztult.
Szentendrei időszakát rajzosabb motívumok jellemzik.
A szerkezetbe foglalt városkép és
tájábrázolás, többek által "szelíd konstruktivistának" nevezett
megközelítés jellemzi, bár a festőiség posztimpresszionista
hagyományait követi a színek valőrjeinek érvényesítése alapján.
Követi a
posztimpresszionista hagyományokat, tájképein a lírai
hangvétel mellett továbbra is felfedezhetők az atmoszférikus hatású
valőrfestészet értékei. Témái kisvárosi részletek, tájak (Dunakanyar, Vác, Balaton), parasztszobabelsők, csendéletek és figurális kompozíciók.
Témavilágát tekintve az emberléptékű táj- és
városképek mellett bensőséges hangulatú, meghitt otthonosság érzését
keltő közelképek, ódon szobabelsők, teraszon pihenő, kerti bútorok,
egyszerű, birsalmás vagy körtés csendéletek adják Göllner Miklós
csendesen szemlélődő képeinek tárgyi motívumait.
Olaj festmény életművét hasonló
tematikával gazdag grafikai anyag; tus-, akvarell,- szén és
pasztellképek sora kíséri.
Mindemellett murális munkákat; mozaikot és
sgraffitót, sőt gobelint is készített.
Monumentális mozaikterveket is készített Jánossy Ferenccel a budapesti
Úttörővasút végállomásán.
Mesterei: Glatz Oszkár, Csók István.
Díjak, elismerések
1968: Munkácsy-díj
1972: Munka Érdemrend arany fokozata
Társasági tagság
1925: Képzőművészek Új Társasága
(KUT) tagja
Új Művészek Egyesületének (UME) alapító tagja
Egyéni kiállítások
1933 • Kovács Szalon
1942, 1944 • Műbarát
1958 • Csók Galéria, Budapest
1965 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1967 • Ferenczy Múzeum, Szentendre
1973 • Ernst Múzeum, Budapest
1978 • Szentendrei Galéria, Szentendre
Válogatott csoportos kiállítások
1926 • Csók-növendékek, Vác
1926-tól az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításai
1933 • Nemzeti képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1934 • Nemzeti Szalon, Budapest
1940, 1941 • Magyar Művészetért, Műcsarnok, Budapest
1947 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1954 • Kisplasztikai és grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1953 • 1. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1956 • Szentendrei Művésztelep Jubileumi Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1960 • A felszabadult Budapest, Nemzeti Szalon, Budapest • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Dunakanyar a képzőművészetben, Szentendre-Esztergom-Tata
1964 • Téli Tárlat, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1966 • Szentendrei Művészek Nyári Tárlata, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1969 • Szentendrei festők, Déri Múzeum, Debrecen.
Köztéri művei
mozaik [Jánossy Ferenccel] - Széchenyi hegyi Úttörő-vasút végállomás
sgraffitó (Újpest, Szt. László téri lakótelep)
sgraffitó (Gubacsi úti iskola)
Művek közgyűjteményekben
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Keszthelyi Állandó Göllner Miklós kiállítás
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Türr István Múzeum, Baja
Irodalom
Szabad Művészet, 1947/5., 1950/5-6-7., 1952/10.
Műterem, 1958/1.
Dávid K.: Művészettörténeti Tanulmányok, 1960
Művészettörténeti Értsítő, 1965/3.
Kritika, 1969. december
Művészet, 1961/1., 1961/8., 1962/8., 1962/12., 1963/10., 1965/11., 1966/7., 1967/10., 1968/1., 1968/5., 1973/9., 1978/5.
Frank J.: Képzőművészeti Almanach 1., 1969
Dévényi I.: Képzőművészeti Almanach 2., 1970
Németh L.: Modern magyar művészet, 1968