Budapesti városkép: A Vár, Dunai hajó, ABC, háztető kéménnyel
64 x 53 cm (25.19 x 20.86 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Festő alkonyatban
48.5 x 35 cm (19.09 x 13.77 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Szigethy István (Erzsébetváros, 1891. január 4. - Nagymaros, 1966. szeptember 21.) magyar festőművész, illusztrátor, karikaturista, grafikus művész.
1911: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Ferenczy Károly. Inspirációk: Bohacsek Ede.
Nagybányán és Münchenben tanult.
1916: haditudósító és rajzoló volt Kolozsváron.
Rajzos könyveket adott ki: Ex Libris (Karinthy Frigyes előszavával, Kolozsvár, 1916); Grotesque (Kosztolányi Dezső bev.); Illusztrációk Szomoryhoz (Kolozsvár, 1917).
1923-1925: Kubisztikus festmények jellemzik korai festői korszakát.
1928-1932: Berlinben élt, a Jugend, a német Er und Sie és a Du und Welt munkatársa volt.
1933-1947: Hazatérése után egyike lett a budapesti újságok legkedveltebb illusztrátorainak (Színházi Élet stb.).
1947-1966: Nagymarosi Művésztelepen dolgozott, mintegy háromszáz autonóm művet, sorozatot alkotott.
Karikatúrái illusztrálják a Bordás Ödön: Thália mosolya (1960); Fészek Emlékköny (1962); Krúdy világa (1964); A New Yorktól a Hungáriáig (1965) c. könyveket.
Szigethy István a két világháború közötti korszak irodalmi és művészeti életének jellegzetes, finom humorú karikaturistájaként vált ismertté. A kávéházi életforma, a nagyvárosi lét krónikása, félreérthetetlen jelenetekben, portrékon örökítette meg kortársait Bródy Sándortól Kassák Lajosig. Komoly sikereket ért el a nyugat-európai sajtóban is.
Rajzkönyveit, kiállításait a Nyugat írói méltatták.
1950-1966: SZORONGÓ önmagát örökítette meg figuráiban, portréin.
A világ történéseit elmélyülten kereső művész, kutatta a válaszokat a kihívásokra.
Figuráiban, portréin szorongó önmagát örökítette meg. Jellegében más festői életműve jött létre.
Halála előtt tíz művészportréval (Kassák, Derkovits, Egry, Kmetty stb.) zárta le életművét.
Mestere: Ferenczy Károly, Zemplényi Tivadar
Egyéni kiállítások
1916 • Kolozsvár
1919 • Győr [Kelen Imrével]
1923 • Belvedere
1927 • Budapest
1930 • Berlin
1940 • Budapest
1948 • Hét év, Magyar Képzőművészeti Főiskola Kiállítóterme
1958 • Little G., Princeton (USA)
1962 • Stuttgart • Erlangen
1963 • Kunstkabinett, Frankfurt
1965 • Hamburg • München
1966 • Franz Kafka-monotípiák, Irodalmi Múzeum, Prága
1968 • Kafka-monotípiák, Institut für Auslandesbeziehungen, Stuttgart
1970 • Vak Bottyán Múzeum, Vác (emlékkiállítás)
1985 • Kornhaus, Tübingen (kat.)
1986 • Szombathelyi Képtár, Szombathely (kat.).
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Irodalom
KARINTHY F.: Előszó Szigethy István Ex libris c., Kolozsváron megjelent rajzos könyvéhez, 1916
KASSÁK L.: A posztimpresszionista művészet (Szigethy István), Kolozsvári Szemle, 1916
Szigethy István: Szigethy István kiállítása (kat., bev., Budapest 1948)
VÁGÓ, S.: Vorvort. Szigethy István kiállítása, Kunstkabinett, Frankfurt, 1963
Ein Mensch fand sich selbst. Bilder Istvan Szigethy im Kunstkabinett, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1963. október 11.
Két magyar kiállítás külföldön, Élet és Irodalom, 1963. november 30.
SOLYMÁR I.: Szigethy István, Művészet, 1965/2.
SZABÓ GY.: Tárlat Nagymaroson, Élet és Irodalom, 1966. augusztus 6.
TÖLGYESI J.: Szigethy István műteremkiállítása, Művészet, 1966/9.
DÉVÉNYI I.: Szigethy István (1891-1966), Művészet, 1966/11.
VÁGÓ ZS.: Szigethy István emlékkiállítása (kat. bev., Vác, 1970)
VÁGÓ ZS.: Szigethy István kiállítása (kat. bev., Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1986)
[E. H.]: Reflexionen zur Franz Kafka Werken, Budapester Rundschau, 1987. január 12.
DÁVID K.: Szigethy István kiállításán, Vigilia, 1987/4.
