Orosz Gellért

festőművész
(Magyar, 1919-2002)

Megvásárolható mű az alkotótól

Fák
Orosz Gellért

Fák (1966)

60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Veteményes
Orosz Gellért

Veteményes (1961)

60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Kert
Orosz Gellért

Kert (1975)

60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Parkban
Orosz Gellért

Parkban (1960)

60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Árnyékos út
Orosz Gellért

Árnyékos út (1959)

60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Fák úttal
Orosz Gellért

Fák úttal (1970)

60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Orosz Gellért életrajza

Magyar festőművész
Jászladány, 1919. szeptember 26.– Budapest, 2002. február 28.

Orosz Gellért (Jászladány, 1919. szeptember 26. – Budapest, 2002. február 28.) magyar festőművész.
Orosz Balázs festőművész édesapja.
1942-1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Barcsay Jenő.
1949-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jenő tanársegéde volt 4 évig.
1945-1948: Gyarmathy Tihamérral közelebbi kapcsolatba került, ebben az időszakban (Jánossy Ferenccel közösen) ki is állított a Fényes Adolf Teremben.
1940-es évek első felében születtek első nonfiguratív munkái.
1948: Budapesten rendezte első kiállítását absztrakt-nonfiguratív műveiből. Dekoratív színritmusaival, lazán hullámzó felületeivel eleinte szinte ösztönösen kapcsolódik az Abstraction-Création által meghonosított hangütéshez, majd az »Európai Iskola és az »Elvont Művészek Csoportjának holdudvarába kerülve a Martyn, Gyarmathy, Marosán fémjelezte nonfiguratív művészet képviselője lett a lágy geometriára jellemző bujkáló színfelületeivel, ill. szürrealisztikus álomvilágával.
1949-1957:
Kassák körül csoportosuló progresszív művészek köréhez csatlakozott. ún. »Négyesfogat tagjaként (Nuridsány Zoltánnal, Jánossy Ferenccel, Sugár Gyulával) kísérletet tett a modern művészet és a szocreál összehangolására.
Ettől kezdve életműve két részre szakadt: míg a hivatalos kiállításokon egészen a 1970-es évek végéig átlagos posztimpresszionista tájképeivel és figurális kompozícióival szerepelt, műtermében folytatta nonfiguratív művei sorozatát.
1957: Tavaszi Tárlaton kivételesen absztrakt képekkel jelentkezett.
1945 utáni nonfiguratív munkái stilárisan igen változatosak. Vannak a francia „Abstraction-création” vonulatába illeszkedő munkái, festett – Kállai Ernő kifejezésével – „bioromantisok” képeket -, ugyanazon a képen szabadon vegyítve a „geometrikus” és az „organikus” formákat.
Készített statisztikus műveket, vegyes technikájú kollázsokat, a kortárs hazai absztrakt művészek munkáival rokon grafikákat.
Később (a szeriális festészettel rokon) új geometrikus, szigorúan szerkesztett, derűt sugárzó színformákra épített kompozícióival vált ismertebbé és – elfogadottá.
1958-1962: megérintette a Bazaine, Tal-Coat-féle lírai absztrakció, majd a kalligrafikus tasizmus és az informel is. Emellett több csorgatásos technikával készült képe született.
1961-1962: rendszeresen eljárt a Kassák-kör összejöveteleire.
1963-1969: Kassák Malom-tóbeli köréhez csatlakozott, de munkái csak külföldön szerepeltek.
Később a hard egde és a szignálfestészet körébe sorolható, az egyneműen fedett színkörök és csíkok kromatikus modulációit vizsgáló műveket alkotott.
1964: prágai Manes - klubban, majd Pozsonyban (Malá Scéna SND) a „9 festő – Magyar nonfiguratív alkotások” című kiállításon vett részt munkáival.
1969: Rómában Galleria Testa helyiségében rendezett egyéni tárlatot nonfiguratív műveiből.
1978: Nápolyban az „Italia 2000” című nemzetközi kiállításon ezüst plakettet nyert.
Több húron játszó, kiérlelt absztrakt festészete fontos szerepet játszhatott volna kora magyar művészetében, de oeuvre-jének fontosabb része egészen a 90-es évek közepéig el volt zárva a nyilvánosságtól.
Mesterei: Szőnyi István, Barcsay Jenő.

Díjak, elismerések
1978: "Italia 2000" kiállítás ezüstérme, Nápoly
1998: Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje

Egyéni kiállítások
1947 • Szabadművelődési Felügyelőség [Sugár Gyulával, Ridovics Ferenccel] Pécs
1949 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Jánossy Ferenccel, Nuridsány Zoltánnal, Sugár Gyulával]
1951 • Pamuttextil Művek Kultúrház [Jánossy Ferenccel, Nuridsány Zoltánnal, Sugár Gyulával]
1969 • G. Testa, Róma
1996 • Rejtőzködő igazság, Csontváry Terem, Pécs-Körmendi Galéria, Budapest
1999 • Budapesti Art Expo, Körmendi Galéria, Budapest
2000 • Vigadó Galéria, Budapest
2003 • Mű-Terem Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások
1946 • Képzőművészeti Főiskola Ifjúsági Köre Karácsonyi kiállítása
1947 • II. Szabad Nemzeti kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • Kossuth Lajos Kollégium, Medikus Kör • A Képzőművészeti Főiskola növendékei, Szabadművelődési Felügyelőség, Pécs • Munkaverseny-kiállítás, Budapest
1950-1968 • 1-10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • A magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1961 • Országos Korányi TBC Intézet, Budapest
1964 • Magyar nonfiguratív művészek, Mánes Klub, Prága, Malá Scená • SLD, Pozsony
1985 • Peintres modernes, Galerie Boréal, Cagnes-sur-Mer
1987 • Künstlergemeinschaft DunapART, Kunsthalle, Tübingen
2001 • Kortárs Magyar Művészet a Körmendi-Csák Gyűjteményben, Tallin
2004 • Körmendi Galéria, Budapest • Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár
2006 • Kassa, Vychodoslovenska Galéria (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása) • Pilsen, Zapadoceska Galéria (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása).

Irodalom

Frank J.: Orosz Gellértnél, Élet és Irodalom, 1969. október 18.
Pataki G.: Nonfiguratív ábécé. Orosz Gellért kiállítása, Új Művészet, 1997/1.
Mezei O.: "Ars privatissima" és "ars humana", Kortárs, 1998/4.
Mezei O.: Orosz Gellért festészete, Bp, 1999.

Orosz Gellért portréja
Orosz Gellért szignója