Bod László

festőművész
(Magyar, 1920-2001)

Megvásárolható mű az alkotótól

Napnyugta a Velencei-tó partján
Bod László

Napnyugta a Velencei-tó partján (1967)

60 x 80 cm (23.62 x 31.49 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Budapest - Jánoshegy
Bod László

Budapest - Jánoshegy

50 x 70 cm (19.68 x 27.55 inch)

Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!

Bod László életrajza

Magyar festőművész, akvarell-, grafikus művész, rajztanár, bábtervező
Karcag, 1920. augusztus 26. - Budapest, 2001. augusztus 14.

Bod László (Karcag, 1920. augusztus 26. - Budapest, 2001. augusztus 14.) magyar festőművész, akvarell-, grafikus művész, rajztanár, bábtervező.
Édesapja Bod Lajos tanító volt. Alap- és középszintű iskoláit Karcagon végezte. Már a gimnázium felsőbb osztályaiban is kitűnt, hogy milyen jól rajzol. A rajzot Tőkés Sándor tanította neki a gimnáziumban. 1938-ban érettségizett le.
1938-1943: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Benkhard Ágost, Burghardt Rezső, Szőnyi István.
A főiskola másod- és harmadévétől rendszeresen látogatta a Soli Deo Gloria előadásait. Nyaranta művésztelepeken dolgozott. Három nyáron át Miskolcon festett, főleg tájképeket készített. 1942. nyarát a nagybányai művésztelepen töltötte.
1943: székelyföldi ösztöndíjat kapott.
1944 nyarán több társával együtt berendeztek Felsőbalogban, Rimaszombat mellett egy művésztelepet.
1944: szeptember végén tért vissza Budapestre, ahol a főiskolán Elekfy Jenő tanársegédje lett az akvarell szakon.
Emellett ösztöndíjasként bejárt Rév István bábszínházába tanulni.
Az egyetemre is beiratkozott, művelődéstörténetet és néprajzot tanult.
1944: októberben elvitték katonának. A haditudósítókhoz került.
1945: Ausztriában az amerikaiak fogságába esett. Még ebben az évben az amerikai katonák felkérték, hogy tanítson egy művészeti iskolában, Linzben. Ebbe az iskolába azok a katonák jártak, akik abbahagyták tanulmányaikat a katonai szolgálat miatt.
1945. október 21-én Linzben feleségül vette Bartus Adriennt.
1946: visszatértek mindketten Magyarországra.
Miskolcra mentek, ahol Bod László tanári állást vállalt a Tóth Pál Intézetben. A rajzon kívül angolt is tanított.
Közben dolgozott a Várady Sándor által alapított művészeti szabadiskolában is. Akkoriban kezdtek szerveződni a nép kollégiumok. Bod László az egyik ilyen kollégium igazgatója lett. A másfél év alatt, amíg a népi kollégiumot vezette csinált egy bábszínházat a diákjai számára.
1948: Felfigyeltek a munkájára és elhívták a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba előadónak. A bábjáték kérdéseivel kellett foglalkoznia, tanfolyamokat szerveznie és a művészeti szabadiskolák ügyeit intéznie. Itt egy évig dolgozott.
1949-1954: megbízták, hogy szervezze meg az Állami Bábszínházat, aminek az igazgatója lett.
Igazgatásának öt éve alatt számos produkció bábjait tervezte, néhányszor rendezőként is közreműködött.
1954: szerződését az Állami Bábszínháznál nem újították meg.
1955-2001: újból festészettel foglalkozott. Budapesten élt és dolgozott.
1955: Csók István Alkotói Közösséggel együtt állította ki először a műveit Budapesten. A következő kiállítása 1955. novemberében a "Hat festő, két szobrász" című csoportkiállításon volt.
1958: egy finnországi tanulmányúton vett részt.
1960-tól már rendszeresen vesz részt kiállításokon itthon (Fényes Adolf Terem, Budapest, Szeged) és külföldön (Finnország, Németország, Birmingham, Los Angeles).
1962: újabb tanulmányút következik Westfáliában Günther Lohmann jóvoltából.
1967-2001: nyaranta Velence községben dolgozik és szervezi a Kápolna Galéria kiállításait.
1967
: Velencei-tó mellett megvett egy kápolnamaradványt, helyreállította és műterem-galériává alakította.
1972: egy alkotói úton vett részt Svájcban, majd Olaszországban.
1980: Indiába is eljutott egy ösztöndíj és tanulmányút keretében.
1988: Los Angeles, USA-ban is volt egy kiállítása.
2001: elhunyt Budapesten. Temetése 2001. Augusztus 28-án volt a budapesti Farkasréti temetőben.
Oldott festőiségű csendéletek, életképek mellett főként tájképeket fest.
Mesterei: Benkhard Ágost, Burghardt Rezső, Szőnyi István.

Díjak, elismerések
1972: Egri Akvarell Biennálé díja
1987: Egri Akvarell Biennálé nívódíja
1982: Káplár Miklós díjat
1990: Pro Arte Budapest díj

Társasági tagság
1954: Csók István Alkotói Közösség tagja
Mednyánszy Társaság tagja
1987: DunapArt Művészeti Egyesület alapító tagja és első elnöke

Egyéni kiállítások
1958 - Kumlin G., Helsinki
1960 - Fényes Adolf Terem, Budapest
1965, 1975, 1979, 1984 - Tigges Galerie, Gütersloch
1966 - Gulácsy Galéria, Szeged
1972 - Derkovits Galéria, Budapest - Galerie Hörmann, Wiesbaden
1976 - Galerie Riet, Schaffhausen
1977 - Kápolna Galéria, Velence
1980 - József Attila Színház
1985 - Birmingham University
1988 - Heritage Gallery, Los Angeles
1990 - Csontváry Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások
1957 - Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1960, 1962, 1965 - 8-10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1961 - Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1968-1972 - I-III. Országos Akvarell Biennálé, Eger
1975 - Szegedi Nyári Tárlat

Köztéri művei
Dózsa (pannó, 1957, XX., Dózsa Gy. út 91.)
Magyar allegória I. (pannó, 1995, VSZM Közösségi Ház)
Európa védőbástyája (pannó, 1996, VSZM Közösségi Ház)
Csokonai Vitéz Mihály (pannó, 1997, Debrecen, Arany Bika Szálló)
XX. század (pannó, 1999, Hajdúhadház, Dr. Föld J. Általános és Művészeti Iskola).

Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Damjanich Múzeum, Szolnok
Györffy István Múzeum, Karcag

Irodalom
Bojár I.: Műgyűjtő, 1969/1.
Szémann B.: A festő tisztessége, Heti Budapest, 1991/4.

Bod László szignója