Feszület
51 cm (20.07 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar szobrász művész
Pozsony, 1858. szeptember 2. – Budapest, Krisztinaváros, 1903. október 25.
Fadrusz János (Pozsony, 1858. szeptember 2. – Budapest, Krisztinaváros, 1903. október 25.) magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.
A kései magyar historizmus korának, a 19–20. század
fordulójának legeredetibb tehetségű emlékműszobrásza, akinek alkotásai
városterek emblematikus értékű monumentumai lettek. Fordulatos pályaképe
több mozzanatában a Munkácsyéval mutat rokonságot.
Zsellércsaládból származott. Négy elemit és két reáliskolai osztályt végzett Pozsonyban, szegény sorsú
szülei csak rövid ideig taníttathatták.
Sokáig lakatosinasként
kereste kenyerét szülővárosában. Rendkívüli mintázó készségével és
kézügyességével tűnt föl, s egy kiállított munkája pártfogókat szerzett
neki. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek.
1875–1879: zayugróci fafaragó iskolában végzett tanulmányokat.
1879-1883: Prágában katonáskodása alatt megismerkedett a neves cseh szobrásszal, Myslbekkel.
Hazatérve sikeresen próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. Gipszből faragott Ahasverus-fejére felfigyeltek, és számos támogatóra talált.
1886: Visszatérve Pozsonyba Batka János főlevéltáros ajánlására megkapta a Pozsonyi Első Takarékpénztár évi 600 forintos ösztöndíját.
Bécsbe ment, ahol előbb a szintén pozsonyi Viktor Tilgner műtermében dolgozott.
Tilgner aprólékosságát azonban nem szerette, ezért ellenlábasához,
Edmund Hellmerhez ment át.
1888: Edmund Hellmer fölvette bécsi akadémiai
osztályára.
Az iskolai feladványok mellett számos portrét készített (Scomparini Cézár, 1886, Pozsony; Naiszidler Károly, 1889; Ortvay Tivadarné, 1888, Pozsony, stb.).
1891: Krisztus a keresztfán című Bécsben készült vizsgamunkájával az akadémia első
díját és a budapesti Műcsarnok téli kiállításán a Képzőművészeti
Társulat nagydíját nyerte el.
1892-1896: Első nagy megbízatása, amikor Tilgnerrel szemben Pozsony városa őt bízta meg Mária Terézia emlékszobrának elkészítésével, amely azóta elpusztult.
1896: Budapesten véglegesen megtelepedve, elkészült hatalmas műterme a
Naphegyen, ahol valamennyi monumentális köztéri szobrát alkotta.
1894: Kolozsváron elnyerte a Mátyás-szoborpályázat első díját, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott.íbr>Zilah városa megbízta a jobbágyfölszabadító Wesselényi Miklós
szoborkompozíciójának elkészítésével. Mindkét művet 1902 őszén avatták
fel. Ugyanekkor készült el Zilahon a Tuhutum-obeliszk, amelyet ajándékba
tervezett a szilágysági városnak.
1893: készítette két allegorikus szobrát az Igazságügyi Palota, a mai Néprajzi Múzeum épületére.
További jelentősebb köztéri munkái; Wenckheim Béla lovas szobra (Kisbér, 1901); Wesselényi-szobor (Zilah, 1902); Tuhutum-emlék (Zilah, 1902); Tisza Lajos kormánybiztos szegedi emlékműve (1903).
Épületdíszítő munkái közül kiemelkedő értékűek az egykori budai várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901-02) mintázott.
Az Erzsébet-emlékmű pályázatain sikertelenül vett részt.
A kor hamis, patetikus külsőségeket hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai monumentálisak, a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik.
Bár mindössze tíz éve jutott a művészi alkotásra, műveivel kivívta a
társadalom, a pályatársak és a kritika elismerését. Zala György és
Stróbl Alajos mellett ő lett a századforduló korának legelismertebb és
legtöbbet foglalkoztatott szobrásza.
Az 1900-as párizsi
világkiállításon a Mátyás-szobor mintájával szobrászati nagydíjat
kapott, fölállításakor pedig az uralkodótól a II. osztályú Vaskorona
Rendet.
Fő műve, munkásságának csúcsa a kolozsvári Mátyás-szobor
lett.
Alkotója ezen a szoborkompozíción szabadult meg
látványosan a neobarokk kötöttségektől, és jutott el a tiszta
klasszicitásban testet öltő monumentális formaadáshoz.
Fadrusz János művei a historizmus formakincséből építkeznek, alakjainak
történeti hűségét mélyreható dokumentációval igyekezett hitelessé tenni.
A szecesszió hatása épp hogy megérintette (Tuhutum-obeliszk).
Érett művészi korszakából A farkasölő Toldi című kisplasztikája ismert (1902, Magyar Nemzeti Galériában található).
Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában.
Irodalom
• Hercsuth K.: Fadrusz János élete és művészete, Pozsony, 1910
• Lázár B.: Fadrusz János élete és művészete, Budapest, é. n.
• Soós Gy.: Fadrusz János, Budapest, 1961
• Nagy I.: Társadalom és művészet: a historizmus szobrászai, Művészettörténeti Értesítő, 1990/1–2.
• Földes M.: Fadrusz János pozsonyi Mária Terézia-szobráról, Művészettörténeti Értesítő, 2000/1–2.
• Murádin J.: Fadrusz János. Két szobor száz éve, Kolozsvár, 2002.
