Kerényi Jenő

Kerényi Jenő életrajza

Magyar kisplasztika-, köztéri szobrász művész
Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10.

Kerényi Jenő [teljes nevén Kerényi Jenő Antal Sándor] (Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10.) magyar kisplasztika-, köztéri szobrász művész.
1925-1930: Iparrajziskolában tanult.
1930-1937: Képzőművészeti Főiskola; mestere: Bory Jenő, akikinek később tanársegédje lett.
A főiskolán fővárosi ösztöndíjat kapott.
1937: Római ösztöndíjat kapott. Egy esztendeig tartózkodott Itáliában. Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikája mellett az etruszk szobrászat volt rá döntő hatással.
Budapesten élt, 1934 óta volt kiállító művész.
1937-1942: Kezdetben magánmegbízásra kisebb szobrokat, illetve síremlékeket mintázott. Kisplasztikái biztos szerkezetűek (Álmodozó, 1938; Munkából, 1938; Mosó asszony, 1939; Vetkőző nő, 1940; Fésülködő, 1942)
1941: Első gyűjteményes kiállítását megrendezte a Tamás Galériában.
1942-1945: Korai periódusában feszesen komponált, dinamikus belső energiákat összpontosító kompozíciókat készített: ezen alkotószakaszának pregnáns művei a született női aktok (Napozó, Fürdőző, Nyújtózkodó). Ekkor készült aktjai nyugtalanságot tükröznek.
1942: Első jelentős állami megbízását megkapta: Lévára mintázott emlékművet, amelyet 1943-ban avattak fel.
1946-1954: A második világháború utáni években megalkotta a nagyhatású köztéri monumentumává vált alkotását, a sátoraljaújhelyi Partizánemlékművet (1946), majd olyan, ugyancsak jelentős, állami megrendelésre alkotott műveket készített, mint az Osztyapenko-emlékműve (1951), a Felvonulók csoportja (1954).
1960: Velencei Biennálén nagyobb kollekcióval szerepelt.
1955-1962: mind erőteljesebbé vált szobrászatának expresszív alaphangja: a Harcosok, a Kis lovas-szobrok mellett monumentális díszkutak, díszítőszobrok (Győr, Budapest) tanúsítják ezt.
1963-1973: állami megrendelésre készített műveivel hozzájárult a magyar képzőművészetnek a megújulásához: Tihanyi legenda (1963); Furulyázó (1965, Margitsziget); Csontváry-síremlék figurája (Kerepesi temető); győri díszkút; a miskolci munkásmozgalmi emlékmű Géniusz-alakja; Solymász (1970); Lopják Európát (1971); Golgota (1972); Mózes (1973); Próféta (1973).
Kisplasztikáit számos bel- és külföldi kiállításon mutatták be.
1963-1975: Pályája utolsó időszakában született Antik legenda, Mózes, Géniusz, Golgota c. kompozíciók azt jelzik, hogy a mítoszok, a legendák világa, a biblikus témák felé fordult: e műveinek drámai, feszült hatásvilágát mély gondolatiság, vibráló formarend, tépett felületkezelés teremti meg.
1976: Magyar Nemzeti Galéria megrendezte emlékkiállítását.
Mind a kisplasztikában, mind a monumentális ágazatokban aktívan tevékenykedett: körplasztikákat és domborműveket alkotott.
Műveinek domináns anyaga a terrakotta, a kő és a bronz, illetve az 50-es években az alumínium volt.
Művészete klasszikus ihletettségű, figuraközpontú: női és férfi alakjait biztos szerkezeti felépítéssel, erőteljes mozgással áthatottan, nagyvonalú mintázással, illetve formaadással, érzékletes felületkezeléssel alkotta meg.
Életműve az európai plasztika Bourdelle és Mestrovič szobrászatával rokonítható expresszív vonulatához kapcsolható. Művekben gazdag, sokrétű munkássága nem bontható egymástól elváló szakaszokra, csaknem négy évtizedet átfogó műegyüttese viszonylagos egységet alkot.
Mestere: Bory Jenő

Díjak, elismerések
1937: Római ösztöndíj
1942: Zrínyi-jutalom
1950: Munkácsy-díj
1950: Suzzara (OL), Nemzetközi kisplasztikai kiállítás I. díja
1952: Munkácsy-díj
1955: Kossuth-díj
1958: Brüsszel, Világkiállítás, Grand Prix [Somogyi Józseffel Táncolók című szobra]
1964: Érdemes művész
1966: Kiváló művész
1968: Munka Érdemrend arany fokozata
1969: Budapest Főváros Pro Arte aranyérme
1969: II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, Baranya megye nagydíja

Egyéni kiállítások
1941 • Tamás Galéria, Budapest
1965 • Collegium Hungaricum, Bécs • Linz (A)
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
1978 • Szentendre (állandó kiállítás)
1980 • Moszkva

Válogatott csoportos kiállítások
1937 • Új Művészek Egyesülete, Budapest
1940 • Sportdíj-kiállítás
1942 • XXIII. Velencei Biennálé, Velence
1958 • Világkiállítás, Brüsszel [Somogyi Józseffel]
1960 • XXX. Velencei Biennálé, Velence
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1973 • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
1975 • Köztulajdon, Műcsarnok, Budapest • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1978 • IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok

Köztéri művek
id. Markó Károly (domborműves kő emléktábla, 1941, Budapest, Markó u.)
Hősi emlékmű (kő, 1943, Léva)
Novák Mihályné síremléke (1945 körül, Kerepesi temető)
Megbeszélés (kő, 1953, Inota, Erőmű)
Partizánemlékmű (bronz, 1948, Sátoraljaújhely)
Felszabadítás és újjáépítés (kődombormű, 1950, Sajtószékh. József körúti homlokzata [Beck Andrással és Mikus Sándorral], 1990-ben lebontva, sorsa ismeretlen)
Osztyapenko kapitány (bronz, 1951, Budaörsi út; 1992 óta a budatétényi Szoborparkban)
Felvonulók (alumínium, 1954, Népstadion, Ifjúság útja)
Táncolók (bronz, 1958, Brüsszel [Somogyi Józseffel])
Figurális díszkút (bronz, 1959, Győr)
A szocializmus allegóriája (kődombormű, 1960, Győr, Pályaudvar)
Hárfás lány (bronz, 1961, Budapest, Emke Vendéglő, sorsa ismeretlen)
Női akt (kő, 1961, Debrecen, Nagyerdei Gyógyfürdő)
Háromalakos csoport (bronz, 1961, Madách Színház)
Lebegő női akt (alumínium, 1961, Debrecen)
Fekvő nőalak (alumínium, 1963, Pécs, Hajnóczy J. u.)
Nő kígyóval (alumínium, 1963, Veszprém, Gyógyszertári Központ)
Anya gyermekével (bronz, 1963, Almásfüzitő)
Legenda (bronz, kő, 1963, Tihany, Rév)
Tanácsköztársasági emlékmű (bronz, 1964, Nagykanizsa)
Dombormű (pirogránit, 1964, Budapest, Rezső tér, SOTE Kollégiuma)
Olvasó lányok (kő, 1965, Eger)
Anya gyermekkel (bronz, 1966, Karcag)
Zenélő lány (bronz, 1966, Vác, Dunamenti Cementművek-lakótelep)
Korsós lány (bronz, 1967, Budapest, XIV. ker., Torontál u.)
Szocialista művészet (kő, 1967, Gárdony)
Csontváry-síremlék (bronz, 1967, Kerepesi temető)
Körzőt tartó kéz (alumínium, 1967, Margitsziget 1997 óta sorsa ismeretlen)
Táncsics (bronz, 1969, Siklós)
Munkásmozgalmi emlékmű (Géniusz) (bronz, 1969, Miskolc, ?)
Ülő nő (bronz, 1969, Pécs)
Anya gyermekkel (bronz, 1972, Moszkva, Magyar Nagykövetség kertje)
Munkáskezek (kő, 1973, Miskolc)
Magvető (bronz, 1974, Salgótarján)
Lángot tartó nő (bronz, 1975, Budapest, II. ker., Vérhalom tér)
Díszkút (bronz, 1979, Városliget), Csontváry (bronz, 1979, Pécs, Sétatér [síremlék-másodpéldány])
Anya gyermekkel (bronz, 1980, Budapest, XI. ker., Goldman György tér)
Zenélő (bronz, 1983, České Budějovice [CSZ])
Ülő nő (bronz, 1988, Miskolc)
Csontváry-portré (bronz, 1994, Pozsony, Magyar Kulturális Központ)

Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Barcsay Múzeum, Szentendre
Fővárosi Képtár, Budapest

Irodalom
Entz G.: Kerényi Jenő, Magyar Kultúrszemle, 1943/1.
Rabinovszky M.: Kerényi Jenő újabb szobrai, Művészet, 1948/9.
Németh L.: Új monumentális művészet felé. Domanovszky Endre, Kerényi Jenő és Somogyi József művészetéről, Szabad Művészet, 1955/4.
Németh L.: Modern magyar művészet, Budapest, 1968
Szvetlov, I.: Kerényi Jenő, Moszkva, 1968
Szinyei Merse A.: Kerényi Jenő köztéri szobrai, Budapest, 1969
Csorba G.: Kerényi Jenő művészetéről, Művészet, 1974/5.
Kovalovszky M.: Expresszionizmus - forma és magatartás, Művészet, 1974/5.
Pátzay P.: Kerényi Jenő, Budapest, 1975
Pogány Ö. G.: Kerényi Jenő 1908-1975 kiállítása (kat., Magyar Nemzeti Galéria, 1976)
Pogány Ö. G.: Kerényi Jenőről és művészetéről (A Kerényi Jenő Múzeum katalógusa, Szentendre, 1977)
A IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás katalógusa, Műcsarnok, 1978
Szinyei M. A.: Kerényi Jenő, 35 év 35 művész, Budapest, 1985
Kontha S.: Kerényi Jenő (szerk.:) Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985
Wehner T.: Köztéri szobraink, Budapest, 1986
Csiffrány G.: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez. Kerényi Jenő Múzeum, in.: Pest megye képzőművészete, Szentendre, 1990
Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992.

Lexikális referencia

• Magyar Szobrászok Adattára: 75

Megvásárolható művei