Beszélgetők (1937)
23 x 43 cm (9.05 x 16.92 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Bartha László (Kolozsvár, 1908. augusztus 5. – Kőszeg, 1998. január 5.) Kossuth-díjas magyar festőművész, könyvillusztrátor-, grafikus művész, díszlettervező.
Művészeti pályáján nyomon kísérhetjük a 20. század nagy változásait, fordulatait, a hagyományos posztnagybányai festői látásmódtól eljutott az absztrakt, lírai, költői absztrakt felfogásig.
1926-1933: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Benkhard Ágost.
1937-1938: Olaszországban volt tanulmányúton.
1946-1948: francia kormány ösztöndíjasaként Franciaországban volt két éves tanulmányúton, de ezalatt többször hazatért.
1960, 1962, 1967, 1972: Franciaországba több hónapos tartózkodásokra többször visszatért.
1950-1952: Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának munkatársaként restaurálással foglalkozott.
1955-1968: Tihanyban, azután Kőszegen élt és dolgozott.
1957-től többször dolgozott a Miskolci Művésztelepen, amely a nagybányai művésztelep hagyományait ápolta.
A közvetlen tájszemléletre, motívumtanulmányozásra alapozott szemléletét, művészi karakterének kialakulását Ferenczy Károly oldott festőisége befolyásolta talán a legnagyobb mértékben.
1933-1945: Első, realista szemléletű alkotói periódusában is ott van már a tartózkodó, márómár rejtőzködő egyéniség sajátosan bensőséges, vallomásos karakterű alkotói intonációja, kialakuló egyéni lírája.
1946-1962: lírai realizmusának formaképletei, megjelenítési módszerei és színhasználata hazai hagyományokra alapított, ám franciás ízléssel gazdagított.
1963-1975: lírai alaphangot megtartva - a műveken főszerepet kapott motívumok, motívumegyüttesek struktúrája változik: térbeli ritmusokká, ritmusképletekké, jelegyüttesekké, asszociatív színrendekké nemesülnek.
1976-1998: Pályazáró alkotói periódusában a magyar festészet posztmodern irányzataihoz ugyanúgy találhatni utalásokat, mint festészetünk lírai absztrakt vonulatához.
Színvilága két ellentétes póluson, a fehér-világos és a szürke-fekete terrénumában, valamiféle tört, misztikus belső ragyogásban teljesedik ki.
Tollrajz és gouache illusztrációi, illusztrációsorozatai közel 60 kötetben jelentek meg. Néhány példa: Guillevic: Föld és víz, Budapest, 1962; Áprily Lajos: Jelentés a völgyből, Budapest, 1965; Babits Mihály: Halálfiai, Budapest, 1972; Arnold Zweig: Grisa őrmester, Budapest, 1975; François Villon: Összes versei, Budapest, 1979; Thomas Mann: Válogatott elbeszélések, Budapest, 1974.
Díszletterveket is készített: G. B. Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz, Madách Színház, 1946; J. Osborne: A komédiás, Katona József Színház, 1958; A. Miller: Pillantás a hídról, Petőfi Színház, Veszprém, 1961; Szigligeti Ede: Liliomfi, Petőfi Színház, Veszprém, 1962; F. Dürrenmatt: Fizikusok, Nemzeti Színház, Miskolc, 1966; Németh László: Az írás ördöge, Nemzeti Színház, Szeged, 1970; Madách Imre: Mária királynő, Nemzeti Színház, Szeged, 1971; Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen, Petőfi Színház, Veszprém, 1974.
Pályája első másfél évtizedében a KÉVE, a Nemzeti Szalon, a Szinyei Fiatalok, az Alkotás Művészház és a Képzőművészek Új Társasága kiállításain, valamint a Nyolc festő, nyolc szobrász képzőművészeti csoport tárlatain szerepelt munkáival.
Első
egyéni kiállítására 1942-ben került sor, de a KUT és a KÉVE
művészegyesületek tagjaként már korábban szerepelt kollektív
bemutatókon.
1957 óta országos és csoportos tárlatokon (pl.: Országos Képzőművészeti kiállítás, Balatoni Nyári Tárlat, Debreceni Nyári Tárlat, Országos Akvarell Biennálé) rendszeresen kiállított.
Mesterei: Benkhard Ágost.
Díjak, elismerések
1942: Szinyei Társaság nagydíja
1962: Egry-díj
1963: Munkácsy-díj
1971: Nemzetközi Biennálé díja, Muraszombat
1972: Egri Akvarellbiennálé
díja
1973: Nemzetközi Biennálé, Muraszombat, fődíj
1975: Érdemes
művész
1984: Kiváló művész
1992: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja
1993: Kossuth-díj
Egyéni kiállítások
1942 Ernst Múzeum, Budapest
1947 Galerie Guenegaud, Párizs
1948 Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.)
1958 Csók Galéria, Budapest (kat.)
1960, 1962 Galerie du Passeur, Párizs
1965 Csók Galéria, Budapest
1967 Janus Pannonius Múzeum, Pécs (kat.)
1968 Savaria Múzeum, Szombathely
1970 Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (kat.)
1971 Csók Galéria, Budapest , La Galerie, Párizs , Medgyessy Terem, Debrecen
1973 Helikon Galéria, Budapest , Savaria Múzeum (kat.), Szombathely
1974 Műcsarnok, Budapest
1975 Maison de la Culture, Bukarest
1976 Künstlerhaus, Graz , Guggenheim Gallery, London
1978 Tihanyi Múzeum, Tihany , Helikon Galéria, Budapest (kat.)
1980 Vigadó Galéria, Budapest
1982 Pécsi Galéria, Pécs
1983 Schlossgalerie, Detmold (Német Szövetségi Köztársaság) , Korunk Galéria (kat.), Kolozsvár
1985 Műcsarnok, Budapest , Jurisicsóvár, Kőszeg
1988 Szombathelyi Képtár, Szombathely , Miskolci Galéria, Miskolc
1989 Vigadó Galéria, Budapest
1990 Modern M., Ljubljana
1992 Al Galerie, Stuttgart
1993 Al Galerie, Stuttgart , Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt., kat.)
1998 Vigadó Galéria, Budapest , Szombathelyi Képtár, Szombathely.
Válogatott csoportos kiállítások
1938 Palazzo Falconieri, Róma
1948 Musée d'Art Modern, Brüsszel
1949 Varsó - Krakkó
1958 Antwerpen
1961 Museum Rath, Genf - Helsinki
1964 Gircolo delle Arti, Locarno
1965 Helsinki - Österreich Haus, Bécs
1966 Petit Palais, Párizs
1967 Royal Institute Gallery, London - Új-Delhi - Varsó
1968 Folkwang Museum, Essen - Limburg
1969 Sao Pauló-i Biennálé - M. Grinaldi, Cagnes-sur-Mer
1969, 1971 Landes Galerie, Eisenstadt
1972 26e Salon des Réalités Nouvelles, Párizs
1973 Modern Művészet Múzeum, Belgrád
1979 Landesgalerie, Eisenstad
1980 Künstlerhaus, Graz
1985 Art Expo, Palais des Congrés, Montreal
1986 Taidemuseo, Pori (FIN) - Magyar Intézet, Párizs - Salle de Flore, Dijon
1987 Galerie der Künstler, München.
Művek közgyűjteményekben
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kecskeméti Képtár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Irodalom
Kállai E.: A Képzőművészek Új Társasága kiállítása a Nemzeti Szalonban, Új Idők, 1936/10
Bartha László: Párizsi levél, Szabad Művészet, 1947/1-2.
Rabinovszky M.: Bartha László (kat., Népművelési Központ, Budapest, 1948)
Dobrovits A.: Bartha László (kat., Csók Galéria, 1958)
Pogány Ö. G.: Magyar festészet a XX. században, Budapest, 1958
Thiery Á.: Bartha László, Jelenkor, 1963/7.
Láncz S.: Bartha László újabb képei, Művészet, 1964/11.
Láncz S.: Bartha Lászlónál, Művészet, 1965/5.
Solymár I.: Bartha László, Budapest, 1966
Frank J.: Látogatóban Bartha Lászlónál, Élet és Irodalom, 1966. július 9.
Hárs É.: Bartha László (kat., Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1967)
Zsolnay L.: Bartha Lászlóról, Művészet, 1968/7.
Köpeczi B.: Bartha László, Művészet, 1970/1.
Vayerné Zibolen Á.: Bartha László (kat., Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1970)
Solymár I.: Bartha László (kat., Savaria Múzeum, Szombathely, 1973)
Miklós P.: Képzőművészeti krónika, Jelenkor, 1974/8.
Rózsa Gy.: Eszmecsere Bartha László Petőfi Tündérálom című költeményéhez készült illusztrációiról, Kritika, 1974/11., 1975/5.
Horváth Gy.: The Transformations of a Painter, New Hungarian Quarterly, 1975/8.
Bereczky L.: Bartha László (kat., Csók Galéria, Budapest, 1978)
Bertha B.: Bartha László festői világa (kat., Kőszeg, 1978)
Domokos J.: Bartha varázsa (kat., Helikon Galéria, Budapest, 1978)
Horváth Gy.: Bartha László, Budapest, 1978
P. Szűcs J.: The Fascination of the Garden, New Hungarian Quarterly, 1979/73.
Domokos G.: Bevezető a "Korunk Galériája" Bartha László kiállításához (kat., Kolozsvár, 1982)
Szelestey L.: Pályám emlékezete, Életünk, 1983/9.
Rideg G.: Egy fél évszázados festői pálya, Művészet, 1985/5.
Lóska L.: Túl a látványon, Művészet, 1985/5.
Frank J.: Landscapes, Ladders, Leaves, New Hungarian Quarterly, 1985/99
Bertha B.: Ismerős léptek nesze, Élet és Irodalom, 1989. február 10.
Horváth Gy.: Líra és történelem (kat., Ernst Múzeum, 1993)
Sümegi Gy.-Tóth P.: Idekint és odabent, Békéscsaba, 1994.
