Absztrakt (1981)
128 x 103 cm (50.39 x 40.55 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar festőművész, akvarell-, grafikus művész, tanár
Vál, 1926. március 4. – Vál, 2009. november 11.
Kokas Ignác (Vál, 1926. március 4. – Vál, 2009. november 11.) Kossuth-díjas magyar festőművész, akvarell-, grafikus művész, tanár.
A gesztusfestészet kiváló hazai képviselője. Képei sajátos hangvételű, erőteljes, expresszív
alkotások.
A "rongyos festők" közé tartozik, szemben a "kockafestőkkel", ami azt
jelenti, hogy festői foltokból építkezik, műveit nem konstruktivista
szabályszerűség határozza meg.
1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kmetty János és Bernáth Aurél.
1973-1983: Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára.
Budapesten él és dolgozik.
Vidéken nőtt fel, magánúton végezte el a négy polgárit. Fiatalon verseket írt, érdekelte a környező világ. Eredetileg asztalosnak készült.
1947: felkerült Budapestre, és bekerült a Dési Huber Népi Kollégiumba. Itt sok szellemi társra talált, köztük Nagy Lászlóra. Egykori rajztanára hívta fel a figyelmét a főiskolára. A felvételire szinte előképzettség nélkül ment. A főiskolán először Kmetty János, majd Bernáth Aurél tanítványa lett.
1952: megfestett diplomamunkája, Az asztalos nagy feltűnést keltett, és azonnali sikert aratott. A művet a Magyar Nemzeti Galéria vásárolta meg.
Lelkületére, művészi énjére Csontváry volt a legnagyobb hatással. Mivel magát a festészetet mindig is élvezte, akkoriban sokat dolgozott a szabadban, még akvarellezett is. 1952-től állít ki.
1956: kollektív műterembe került és itt festette a szintén híres Bányász című képét.
1958-1962: Végzős Derkovits-ösztöndíjasként murális megbízásokat is kapott. Így készülhetett el az oroszlányi, majd a székesfehérvári sgraffito, ami nagy kihívást jelentett az addig vászonra festő, formai és színezési korlátozás nélkül dolgozó, "rongyos" képekhez szokott művésznek. A győri fali mozaikra kapott megbízását azonban, bár két évig dolgozott rajta, végül visszaadta.
Munkásságát, művészi kiteljesedését végigkísérte az állandó kétkedés. Sokáig kereste a helyét, és bár a főiskola elvégzésétől kezdve sikeres volt, elismerték, díjakat és ösztöndíjakat kapott, mégis úgy érezte, nem tud kiteljesedni.
1965-1968: 1960-as évek közepén következett be a változás, amikor elkezdte festeni ún. "zöld" képeit. Ez a korszak mintegy három évig tartott, 1965 és 1968 között. Szakmai vagy közönségsikert nemigen jelentett, de egyéniségét megérlelte, kiteljesítette. Úgy érezte, megtalálta a helyét. 1969-ben rendezték egyik legsikeresebb kiállítását is, amely végre elismerést hozott korábbi "zöld" képeinek.
1969-1977: Életének, alkotó munkásságának talán legfontosabb szakasza kezdődött 1969-ben az ún. "Ginza-korszak"-kal. Ginzapuszta elhagyatott uradalom volt Alcsút mellett, ahol ettől kezdve minden évben eltöltött néhány hónapot. Sajátos, a figuralitás és nonfigurativitás határán mozgó erőteljes kompozíciójú és koloritú képei itt születtek. Festészete teljesen egyéni utakat követet.
1960-as évek újító, avantgárd művészei közé sorolják, bár magát
nem tartja avantgárdnak. A megformált, megfestett alak önálló életre kelése, a test-lélek-környezet harmonikus megformálása volt mindig is a vágya.
Nemzetközi, országhatárokon túl is ható, egyetemes festészetet akart létrehozni. Egyéni, egyedi
művészete ma is meghatározó. Fontos szerepet vállalt a művészeti
közéletben is.
Szereplései a Velencei Biennálékon sikeresek voltak.
Mesterei: Kmetty János, Bernáth Aurél
Díjak, elismerések
1950-es évek Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj
1956, 1966 Munkácsy Mihály-díj
1964 Egry-díj
1965 Szegedi Nyári Tárlat díja
1968 Egri Akvarell Biennálé nagydíja
1971 Érdemes művész
1977 Salgótarjáni Tavaszi Tárlat nagydíja
1978 Kiváló művész
1978 Debreceni Nyári Tárlat nagydíja
1983 Kossuth-díj
1997 MAOE alkotói díj
2004 Prima Primissima díj Prima fokozata
2006 Hazám-díj
Társasági tagság
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Festő Szakosztály
1992-2009: Magyar Művészeti Akadémia tagja
Egyéni kiállítások
1968 - XXXIV. Velencei Biennálé, Velence
1969 - Műcsarnok, Budapest (kat.) - Miskolci Galéria, Miskolc - Balatoni Múzeum, Keszthely
1972 - XIII. ker. József Attila Művelődési Központ Kisgaléria, Budapest - Május 1. Művelődési Ház, Komló - Régi Városháza Kiállítóterem [Kondor Bélával, Pásztor Gáborral], Prága
1973 - Mini Galéria, Újpest, Budapest - Helikon Galéria, Budapest, Magyar Intézet, Varsó
1974 - Művelődési Központ, Szeged, Művelődési Központ, Veszprém
1975 - Szilády Galéria [Segesdi Györggyel], Kiskunhalas - Általános Iskola,Vál - Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat - József Attila Művelődési Központ, Salgótarján - Művelődési Ház [Szurcsik Jánossal, Bazsonyi Arannyal], Kölesd
1976 - Jósa András Múzeum, Nyíregyháza - Művelődési Központ, Makó
1977 - Uitz Terem, Dunaújváros
1978 - Kassák Klub, Budapest - Megyei Művelődési Központ, Kecskemét - Művelődési Központ, Csongrád
1980 - Műcsarnok, Budapest (kat.)
1981 - Balatoni Múzeum, Keszthely
1982 - Zsinagóga, Szekszárd
1984 - Csók Képtár, Székesfehérvár (gyűjt., kat.)
1986 - Gulácsy Galéria, Budapest
1987 - Ürmélyi Kastély, Vál
1989 - Újpest Galéria, Budapest
1994 - A Természet Dicsérete, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest
1995 - Reiffenstein Galerie, Bécs
2000 - Művelődési Központ, Szolnok.
Válogatott csoportos kiállítások
1949 - Magyar Ifjúsági Képzőművészeti Kiállítás (Világifjúsági Találkozó), Fővárosi Képtár, Budapest
1952 - 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1954 - 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest - Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest
1955 - Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1959 - 7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1962 - IX. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1963 - Fiatal Képzőművészek Stúdiója IV. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1964 - Modern Magyar Grafika, Műcsarnok, Budapest - Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1965 - Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Műcsarnok, Budapest
1967 - VIII. Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1968 - Stúdió 58-68, Műcsarnok, Budapest
1968 - I. Országos Akvarell Biennálé, Eger - 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1969 - X. Nyári Tárlat, Szeged
1970 - Art hongrois contemporain, Musée Galliéra, Párizs (kat.) - Miskolci Téli Tárlat, Miskolc; II. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen
1971 - Dortmund (D)
1972 - III. Országos Akvarell Biennálé, Eger - Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely - Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Koppenhága (DK)
1974 - Angyalföldi Képző- és Iparművészek kiállítása, Műcsarnok, Budapest - Mesterek és Tanítványok a modern művészetben, Magyar Intézet, Helsinki
1978 - Debreceni Nyári Tárlat, Debrecen
1997 - Olaj/Vászon
1999 - Mester-ecsetek, Újságíró Klub, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Fővárosi Képtár, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Irodalom
Frank J.: Kokas Ignácról, Élet és Irodalom, 1966. december
Csorba G.: Kokas Ignác. (kat., bev. tan.)
Havas: Kokas Ignác képei a Műcsarnokban, Népszava, 1969. április 25.
Perneczky G.: Fanyar verbunkos, Élet és Irodalom, 1966. április 26.
Rózsa Gy.: A Munkácsy-díj nemzedéke, Új Írás, 1972/1.
Bányai G.: Műhelybeszélgetés Kokas Ignáccal, Népszabadság, 1974. január 27.
Bán A.: Kokas Ignác festőművész kiállítása Salgótarjánban, Nógrád, 1975. október 5.
Rózsa Gy.: Kokas Ignác, Budapest, 1978
Csorba G.: Ginza világa - egy mítosz születése (kat., tan., Műcsarnok, 1980)
Horváth T.: Kokas Ignác, Budapest, 1982
Bóday P.: Kaptam néhány titkot, Népszabadság, 1995. március 16.
Kokas Ignác, szerk.: Bereczky L.-Horváth Gy., Budapest, 1996
P. Sz. J.: Kokas Ignác hetvenéves, Népszabadság, 1996. március 4.
