Portré modell (1967)
56 x 36 cm (22.04 x 14.17 inch)
Az eladó alkotáshoz eredetiség igazolást adunk!
Magyar festőművész, grafikus művész, tanár
Székesfehérvár, 1907. január 28. – Budapest, 1992. február 14.
Bencze László (Székesfehérvár, 1907. január 28. – Budapest, 1992. február 14.) Kossuth-díjas festőművész, grafikus művész, tanár.
1925-1928: Iparművészeti Iskolában,
1928-1930-ban a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál tanult.
1930: abbahagyta tanulmányait, Dudaron telepedett le, ahol 1934-ig dolgozott. 1939-ig Szadán, Dudaron, Budapesten, 1939-1945 között Füleken élt. Itt az Iparművek Rt. gyárában fajátéktervező és üzemvezető volt.
1945-től Budapesten, 1967-től Csopakon és a fővárosban élt és alkotott.
1948-1957: Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanított. Kritikái, elméleti írásai is megjelentek különböző napilapokban, folyóiratokban. Kötete: Frans Hals, Budapest, 1963.
Több európai országban járt tanulmányúton, többek között
Olaszországban és Hollandiában.
1933-ban az Ernst Múzeum
csoportkiállításán szerepelt először. 1949-ben, 1952-ben és 1953-ban
gyűjteményes kiállítása volt a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban pedig
az Ernst Múzeumban mutatta be monumentális munkáinak terveit,
1964-ben, a Dürer Teremben grafikáit.
1948-1957: budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára
volt. Ezekben az években különösen a portré, az életkép
érdekelte.
1952-ben "Gondolj Koreára" című tollrajzsorozatáért
Kossuth-díjjal tüntették ki.
Pályája során végigpróbálta a
posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a mértanias képépítés, a
vásárhelyi hagyományok, s a dekoratív síkábrázolás útjait.
Figurális műveket alkotott. Festett táj- és városképeket, de fő témája a magánnyal küzdő, ebből kitörni vágyó ember volt. Jellegzetesek könyöklő nőalakjai, töprengő figurái, önarcképei.
1930-1940-es években alkotott műveire a szociális érzékenység, a periférián élők ábrázolása jellemző. Festményei színvilága, az expresszív festésmód Van Gogh hatását mutatják. Ekkor készült rajzai a háború és a gyár témakörében születtek, a falusi, városi szegények életét örökítették meg.
1940-es évek második felében festett képek sötét színvilágúak, monumentális hatásúak, festésmódjuk hasonló a korábbi művekhez. Az ábrázolt alakok tömbszerűek, súlyos formákból épülnek.
1950-es évek elején oldottabb festésű, szocialista realista, idilli zsánerképeket alkotott.
1960-as évek elején visszatért a 40-es évek végén született festmények stílusához.
1970-es évektől a konstruktív képszerkesztés, a tér és a tömeg kapcsolata foglalkoztatta. Alkotásait mozaikra emlékeztető festésmód, a kontúrok és a szerkezeti elemek hangsúlyozása jellemezte.
A MNG
több festményét és rajzát őrzi.
Mestere: Benkhard Ágost
Díjak, elismerések
1938: Szinyei Társaság Tavaszi Szalonjának díja
1952: Kossuth-díj
1954: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami kitüntetése
1955: a
Munka Érdemrend arany fokozata.
Egyéni kiállítások
1938 • Szűcs Pál műterme
1945 • a Magyar Kommunista Párt V. ker. székháza, Budapest
1946 • a Magyar Képzőművészek Szabadszervezete Kiállítóhelyisége
1948 • Fővárosi Népművelési Központ, Budapest
1951 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Makrisz Agamemnonnal]
1956 • Derkovits Terem, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1960 • Ernst Múzeum, Budapest
1964 • Dürer Terem, Budapest • Cifra Palota, Kecskemét
1967 • Egry Terem, Nagykanizsa
1968 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1976 • Művelődési Ház, Kölesd
1977 • Helikon Galéria, Budapest
1979 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
1985 • Városi Könyvtár (kat.), Győr • Művelődési Ház, Dudar • Gulácsy Galéria [Papp Oszkárral és Kántor Andorral]
1991 • Gulácsy Galéria [Szabó Ivánnal].
Válogatott csoportos kiállítások
1933 • Ernst Múzeum, Budapest
1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1955-től • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.
Köztéri művei
Szüret (secco, 1956, Budapest, XXII. ker., Nagytétényi út 64., a Budafoki Pincészet mintaterme)
Asszonyok, anyák (sgraffito, 1958, Budapest, IV. ker., Papp J. téri lakótelep)
Figurális kompozíció (sgraffito, 1964, Karcag, Vöröshadsereg u.-i lakóház)
Szerelmespár - Dudari lakodalmas - Család (pannó, 1981, Dudar, Házasságkötő Terem)
Olvasó parasztok (1984, mozaik, Dudar, Művelődési Ház).
Művek közgyűjteményekben
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Irodalom
Németh L.: Bencze László (kat., bev. tan., Műcsarnok, Budapest, 1979, irodalommal)
Horváth B.: "Mélynyomás alatt". Beszélgetés Bencze Lászlóval, Művészet, 1980/6.
Csapó Gy.: Bencze László, Budapest, 1984 (irodalommal)
Csapó Gy.: Bencze László (kat., bev. tan., Városi Könyvtár, Győr, 1985).