Pár szóban a műről

• Madarassy György Tamás művészi világa gazdag és sokrétű, tele színes és átgondolt kompozíciókkal. A Cseresznyevirágos csendélet című festménye az 1980-as évekből származik, ami egy érdekes korszakot jelöl az alkotó életművében. A virágok és a csendéletminták Madarassy művészetében gyakran megjelenő motívumok, amelyek a természet szépségét és az élet múlandóságát szimbolizálják. Az áramló világos színek és a szürrealista hatások a művész egyik legfőbb jellemzője, ami a valószerűtlenséget sugároz. Madarassy művészete a nagybányai festészeti hagyományok folytatója, amely a magyar és a román művészeti tradíciókat ötvözi. A festő ecsetvonásai könnyedek és szabadok, ami a művekben egyfajta légies és szabad szellemet teremt.
  
  A csendéletmintákban a művész a hangsúlyt a formák és a színek harmóniájára helyezi, ami a szemlélődőt egy másik dimenzióba vezeti. A Cseresznyevirágos csendélet a Madarassy művészetében meglévő melankolikus őszi hangulatokat és a színgazdag városképeket is megidézi. A művész szemlélete a világról és a természetről egyfajta misztikus és szimbolikus nyelvet használ, amely a szemlélődőt arra készteti, hogy gondolkodjon a világ és az ember viszonyáról. Madarassy György Tamás művészete az áramló színek és a szürrealista hatások mellett a valószerűtlenséget is sugározza, ami a művekben egyfajta izgalmas feszültséget teremt. A festő művei a magángyűjteményektől a közgyűjteményekig megtalálhatóak Romániában, Magyarországon és más országokban is, ami a művész nemzetközi elismertségét bizonyítja.