Pár szóban a műről

• Korga György művészi világa a sci-fi és a realizmus határmezsgyéjén mozog, ahol a technika és a természet együttesen jelenik meg. Az ember és a környezet kapcsolata fontos téma a művész alkotásaiban, amelyekben az élet és a halál, valamint a tér és az idő viszonyai kerülnek felszínre. A festmény címe, "a", arra utal, hogy a művész szeretett volna egy általános, szimbolikus tartalmat megjeleníteni, amelyben a néző saját gondolatait és érzelmeit tükrözi vissza. Korga György művészetének gyökerét a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanultaktól és mestereitől, Kmetty Jánostól, Pór Bertalantól és Barcsay Jenőtől eredeztethetjük. A művész szemléletmódja a részletek precíz ábrázolásán és a hangulati elemek finom bemutatásán alapul, amelyek lehetővé teszik, hogy a néző mélyen elmerüljön a képben. A művész érdeklődése a sci-fi iránt az 1960-as évektől kezdve egyre erősebbé vált, aminek hatására olyan alkotások születtek, amelyek az emberiség jövőjét és a technika fejlődését mutatják be.
  
  Korga György művészi világában a színek és a formák gazdagsága dominál, amelyben a realizmus és a szürrealizmus elemei keverednek, és egy új, egyéni stílust hoznak létre. Az alkotásokban megjelenő motívumok és szimbólumok a művész belső világát és élményeit tükrözik vissza, amelyeket ő maga is alig értelmezett pontosan. A művész munkásságának köszönhetően a sci-fi műfaja Magyarországon is elismertségre tett szert, és a nemzetközi porondon is felismerték értékét. A Korga György által megfogalmazott képi világ és szimbolikus tartalom napjainkban is inspirálja a művészeket és a képzőművészet iránt érdeklődőket, és további alkotásokra ösztönzi őket. Korga György művészetének hatása a magyar képzőművészetben mély nyomokat hagyott, és továbbra is meghatározza a művészi gondolkodást és alkotást.