Pár szóban a műről

• Szilvásy Margit művészi világa gazdag és sokrétű, amit a Csendélet című festménye is tükröz. A 1970-ben keletkezett alkotás az érett korszakban született, amikor a művész már felhalmozott egy jelentős mennyiségű tapasztalatot és tudást. Ekkoriban Szilvásy Margit palettája gazdagodást és kiszínesedést mutatott, ami a Csendélet című festményben is megjelenhetett. A cím értelmezése során az jut eszünkbe, hogy a csendélet mint műfaj, a mindennapi tárgyak és a belső tér ábrázolását jelenti, amit Szilvásy Margit művészi szemléletével ötvözve, egy izgalmas és gondolatébresztő alkotást eredményezhet. A művész életműve alapján megállapíthatjuk, hogy a figurális kompozíciók és a tájképek mellett a csendéletek is fontos szerepet játszottak a művészi pályáján. A Csendélet című festmény az 1970-es évek elején született, amikor Szilvásy Margit már érett és tapasztalt művésznek számított, így az alkotás tükrözi a művész életművének egészét.
  
  A csendélet mint műfaj, lehetőséget ad a művésznek, hogy a tárgyak és a tér kapcsolatát, valamint a fény és az árnyék viszonyát kutassa. Szilvásy Margit művészi szemlélete és a csendélet műfaja együtt, egy olyan alkotást eredményezhet, ami a nézőt elgondolkodtatja és inspirálja. A művész életművében a Csendélet című festmény egy fontos részlet, amely a művész alkotói folyamatának egy szakaszát képviseli. Szilvásy Margit művészi világának sajátossága, hogy a hétköznapi életet és a tárgyakat, egyedi és izgalmas módon ábrázolja, ami a Csendélet című festményben is megvalósulhatott. A Csendélet című festmény keletkezésekor, Szilvásy Margit már egy érett és elismert művész volt, így az alkotás tükrözi a művész tapasztalatát és művészi szemléletét.