Pár szóban a műről

• Buhály József művészi világa rendkívül gazdag és sokszínű, hiszen a festőművész pályája során számos stílust és technikát kipróbált. A Kis diptichon című festménye is egy olyan mű, amely az alkotó életművének szerves részét képezi. A diptichon fogalma magában hordozza a dualitást, a kettősséget, ami Buhály József művészetében is fontos szerepet kap. A művészeti alkotásokban gyakran megjelenő szürreális és konstruktív elemek Buhály József műveiben is felfedezhetők. Az alkotó művészete szimbolikus rendszereket épít, amelyekben a vissza-visszatérő alakzatok egyfajta harmóniát teremtenek. A festőművész szemlélete a fény- és színreflexekre épülő terek rendezettségét és a szerkesztett metafizikus közegben felbukkanó valós elemek szerepeltetését hangsúlyozza.
  
  A párhuzamos vonalak alkotta rácsszerkezetek és a vibráló fénysugarak ismétlődő motívumai Buhály József művészetének jellemző elemei. A művészeti világban való tájékozódás során fontos szerepet kap a művek szimbolikus értelmezése, amely a befogadó fantáziáját is megmozgatja. Buhály József művészete az egység és a sokszínűség harmonikus ötvözete, amelyben a művek egymásra épülnek és gazdagítják egymást. A Kis diptichon című festmény értelmezésekor fontos figyelembe venni a cím hangulati és érzelmi tartalmát, amely a befogadóra is hatással van. A művészeti alkotások befogadása során a hangsúly a művek közötti kapcsolatok feltárásán van, amely a művészi világ megértését segíti elő. A művészeti alkotások értelmezésekor a művek szimbolikus tartalma és a művészeti stílus elemei egyaránt fontos szerepet kapnak.