Pár szóban a műről

• Paizs László művészi világa rendkívül sokszínű, és életműve során számos stílust és témát érintett. A Kubisztikus asztali gyümölcs csendélet című festménye azonban egyfajta visszatérést jelenthet a művész korábbi, hagyományosabb fölfogású munkáihoz. A cím szuggesztálja, hogy a művész a tárgyakat újraértelmezi, és egyfajta szemléletváltást kínál a nézőnek. Paizs László művészetében fontos szerepet kap a geometria és a színek, amelyek segítségével komplex, többszintű üzeneteket közvetít. A gyümölcs cstendélet mint témaválasztás lehetőséget ad a művésznek, hogy a dolgok felszínének mögé pillantson, és a banalitásban rejlő mélyebb jelentésekre fókuszáljon. Az asztali csendélet klasszikus műfaja Paizs László kezei alatt egyfajta kontemplatív, elmélyült szemléletet tükrözhet.
  
  A művész szemlélete alapján valószínű, hogy a festményben a külső és belső tér, a felszín és a mélység egymásba fonódik. Paizs László stílusa és életműve során végigvonuló tematikája lehetővé teszi, hogy a Kubisztikus asztali gyümölcs csendélet nem csupán egy egyszerű tárgyásztal, hanem sokkal inkább egy összetett szimbolikus rendszer. A művész korábbi munkáival összefüggésben a festmény a múlt és a jelen, a tradíció és az innováció találkozását jelentheti. A cím és a művész életműve alapján úgy tűnik, hogy a Kubisztikus asztali gyümölcs csendélet Paizs László művészi világának egy olyan pontját jelenti, ahol a kubizmus és az asztali csendélet hagyományos műfaja újrafogalmazódik. A festményben a művész talán egyfajta egyensúlyt keres a szépség és a gondolatiság között, amely egyben az életmű egészét is jellemzi.