Pár szóban a műről

• Batári László művészi világa a természet szépségét és a tájban rejlő érzelmi mélységet igyekszik megragadni. A Téli táj című festménye az 1980-as években készült, és az expresszív neo realizmus jegyeit viseli magán. E stílusban Batári László az ember és a természet közötti kapcsolatot hangsúlyozza, és a táj megművelt, ember által átalakított részét mutatja be. A téli tájfestészetben rejlő lehetőségeket Batári László gazdag szín- és textúravilággal tette izgalmassá. A festő művészi pályafutását a Magyar Képzőművészeti Főiskola megjárása után kezdte, ahol mesterei, Berény Róbert, Domanovszky Endre és Szőnyi István hatással voltak rá. A tájkép Batári László művészetének központi elemét képezi, és ennek keretében a megművelt táj szépsége érdekelte leginkább.
  
  Az ember által formált tájban rejlő szépség keresése vezérelte a művészt, és ennek során a Dunakanyar, a Balaton-felvidék és a nyírségi dombok lettek a festményei tematikus középpontjában. Batári László életművében a természet nem csupán egy passzív hátteret jelent, hanem aktív résztvevője a művészi alkotásnak. A Téli táj című festményében az expresszív neo realizmus stílusjegyeinek megjelenése a művész sajátos látásmódját és érzékenységét tükrözi. A téli tájfestészetben a színek és a fények gazdag játéka teszi lehetővé a művészi kifejezést, és Batári László kihasználja ezeket a lehetőségeket. A festményeiben az ember és a természet közötti kapcsolatot hangsúlyozó Batári László művészi világa az érzelmi mélységet és a természeti szépséget egyszerre igyekszik megragadni. A festő művei az ember által formált tájban rejlő szépséget keresik, és ebben a kutatásban az expresszív neo realizmus stílusának gazdag eszköztára áll rendelkezésükre.