Pár szóban a műről

• 
  
  Pesten Marastoni Jakab festőiskolájában tanult s már kora ifjúságában Nádasdladányba került, ahol élete végéig a gróf Nádasdy-család udvari festője maradt. Innen ment ki párisi, müncheni és olaszországi tanulmányútjaira is. Művei a nagyközönségnek mindig tetszettek. Legtöbb képe azonban külföldön van.

  A cigányok festője

  Valentiny képe a cigányélet egy kedves idillje: "Valami különös vonzalom, valami különös rokonszenv és érdeklődés vitte Valentinyt e kóbor emberek közé. Szinte negyedszázadon keresztül művészetének java termelése nem egyéb, mint cigány-genre. A cigányélet legjellegzetesebb alakjait és jeleneteit vitte vászonra. Ez a külön, más emberek előtt ismeretlen világ volt az ő mindene, öröme. Legsikerültebb képei ebből a világból valók. Speciális festője volt a magyar cigányéletnek, s erről az oldaláról ismerős volt a neve a külföldön is."
  
  "Ott járkált a nádasd-ladányi cigányok közt, keresve egy-egy szép, érdekes modellt. Megfigyelte a cigányéletet a maga aprólékosságaiban is. Ecsetje révén a cigány-karakter sok intim vonásával ösmerkedünk meg."
  "Valentiny tehetségének ereje a múlt század 80-as éveiben fejlett ki. Ahhoz a festőgenerációhoz tartozott, a mely a hatvanas évek vezércikkező festészete után a népélethez fordult. A közönség mindig kedvelt festőjeként emlegette. Lehet, hogy azért, mert a magyar népadoma legérdekesebb és leginkább kedvelt alakját: a cigányt mutatta be képein. Lehet, hogy festési modora miatt, melynek aprólékosságával, gondosságával, egyenlő simaságával megfelelt a közízlésnek".
  
  • Kiállítva: BÁV Aukciós Kiállítás
  • Reprodukálva: Dr. Kovács Zsolt szakértő Gyűjteménye
  • Lexikális referencia: Magyar Festők és Grafikusok Adattára: 646, Művészeti Lexikon: IV/628
  • Irodalom: Lyka Károly szerkesztette Művészet 1902-es évfolyama
  
  
  

  Valentiny János festőművész az 1870-es években alkotta meg a Pipázó fiú című festményét, amely a művész életművében fontos szerepet játszó népies és vidéki témák egyik példája. A művésznek sikerült megragadnia a mindennapi élet egyszerű, de gazdag pillanatait, és ezeknek a pillanatoknak a megfestése során Valentiny János saját tapasztalatait és érzéseit is belevitte a képekbe. Valentiny János művészi világa a vidékies, falusias hangulatot idézi, ahol a mindennapi élet ritmusát a természet és az emberek közötti kapcsolatok határozzák meg. A Pipázó fiú című festményben Valentiny János az ifjúság és a vidámság érzését fejezi ki, amely az élet szépségét és a pillanat élvezetét hivatott hangsúlyozni. Valentiny János művészeti stílusa sajátosan magyar, mégis egyetemesen emberi, hiszen a mindennapi életben megtalálható érzelmek és tapasztalatok képezi a művészet alapját. A festő művei között találhatunk vidám és szomorú, komoly és könnyed darabokat, amelyek mind arra utalnak, hogy Valentiny János a művészetben az élet teljességét kívánta megragadni.
  
  Valentiny János életműve a magyar festészetnek egy fontos fejezetét képviseli, hiszen a vidéki élet és a népi kultúra bemutatása során új perspektívákat nyitott meg a művészet számára. A Pipázó fiú és hasonló festmények Valentiny János művészi világát mutatják be, amelyben a szépség, a vidámság és a bánat egyaránt helyet kap. Valentiny János művei az élet valóságát és szépségét kívánták megragadni, és ezzel a művész az emberi tapasztalatok és érzelmek közös nyelvét beszélte. Az életművében megtalálható tematikus és stílusbeli változatosság ellenére Valentiny János művészete mindig az emberi tapasztalatok és érzelmek világában gyökerezik.