Pár szóban a műről

• • Festő: Egry József (1883-1951)
  • Méret: 50,5 x 76,5 cm
  • Technika: olaj, pasztel, papír
  • Mű témája: Napfényes Balaton (Badacsonyi öböl)
  • Mű jelezve jobbra lent: Egry
  • Kiállítva: Károlyi Palota Aukciós Kiállítás
  • Reprodukálva: Kovács Dezső igazságügyi szakértő Gyűjteménye
  • Lexikális referencia:
  Magyar Festők és Grafikusok Adattára:149, Művészeti Lexikon:I/589
  Benezit:4/123 Vollmer:2/16
  • Irodalom:
  Kállai Ernő: Egry József, Magyar Művészet, 1926/3
  Ártinger Imre: Egry József, Budapest, 1932
  Genthon István: Egry József Budapest, 1948
  Farkas Zoltán: Egry József, Budapest, 1969
  Németh Lajos: Egry József művészetéről, Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve
  1959-1960, Budapest, 1961
  Láncz Sándor: Egry József, Budapest, 1973
  Egry breviárium, szerk: Éri István, Budapest, 1975
  Egry József arcképe, szerk: Fodor András és Szabó Júlia, Budapest, 1980
  Láncz Sándor: Egry József, Budapest, 1980
  Fonay Tibor: Egry József badacsonyi évei, Budapest, 1989
  Egry József 1883-1951, szerk: Gopcsa Katalin, Veszprém, 2002
  Rabinovszky Márius: Két modern magángyűjtemény. In.: Magyar Művészet, 1934. 335-346.l.
  

  A Balaton nemcsak életteret, lakhelyet, de állandó témát is biztosított Egry József számára. A Napfényes Balaton a badacsonyi öböl látványának finom párlata, mely sűrítve rejti magába a természet egy szinte panteisztikus ihletettségű pillanatának minden varázsát. A Napfényes Balaton technikailag, stilisztikailag és szimbolikájában is klasszikus Egry mű.

  A Balaton ihlette technikai bravúr, a csodálatos kolorizmus Egryt folyamatos alkotói kényszerben éltette: "A Balatonnak sajátságos jelenségei, opálos színei, párás fénye, ismétlődő vonalritmusai vannak. Gyors változatai, a misztikus délibábos jelenségektől az elvont absztrahálásig." (Egry, 1975. 168.)
  

  A Balaton fényzuhataga felbontja, magába olvasztja a tájat és a tárgyakat, legelésző tehénet és csónakházat. A balatoni fénytér ráadásul melegebb és világosabb az átlagosnál, mert a Balaton "Napja" megkettőződik. Az egyik az égen tündököl, ugyanakkor a vízben tükröződik, és az aranyszín fényzuhatagában a kettő egyesül. A nap, a víz és a párás levegő együttes hatása a figurákat is feloldja és magába olvasztja, talán ennek köszönhető, hogy a Balaton terében minden figura valamilyen ünnepi megjelenésben magasztosul. Egry festményének fényreflexekben feloldódó formáihoz maga adja meg a kulcsot: "Mikor a reggeli nap szétdobja a felhőket és vörös kontúrba foglalja a sugarába eső dolgokat, az árnyékok kékbe nyújtva változtatják formájukat és helyüket. Fényben felnyúlnak a tárgyak és refrénszerűen ismétlődnek az árnyékvonalak, így a kontúr is egy bizonyos színritmussá válik." (Egry, 1975. 162.)

  Egry képe magán viseli a festő érett stílusának minden jellegzetességét: szigorú kompozícionális szerkezet, fényitatta színek jellemzik, átszellemített formaadás, melyet kiválóan szolgál a sajátos technika, az olajpasztell könnyed, levegős karaktere. A mester által kifejlesztett olaj-pasztell technika a Balaton világának teljesen egyéni ábrázolatát adja. A tagadhatatlanul stílushatározó fényszimbolika illetve az architektonikus fény-nyalábok és széles pásztájú fénytörések alkalmazása révén Egry az expresszionizmus formanyelvén fejezte ki magát, miközben egyéni stílust teremtett.

  A festmény különleges értéke, hogy egykor Egry elkötelezett gyűjtőjének Kovács Dezső igazságügyi festmény szakértő kollekcióját gyarapította. A Napfényes Balaton a gyűjtemény és egyben az életmű egyik kimagasló darabja, a két világháború közti magyar festészet múzeumi rangú alkotása. Egry József művészi világa mélyen összefonódott a természettel, különösen a Balatonnal, amelyet élete végéig festett. A Napfényes Balaton című műve is ebből a körből merít ihletet, bár a pontos keletkezési dátum ismeretlen. Az alkotó egyedi szemlélete, amely az expresszionista és konstruktív stílusokat ötvözi, a Balaton fényeiben és vonalaiban találta meg igazi inspirációját. Egry József szerette volna megragadni a természet esszenciáját, és ezt tükrözi művészi pályája is. A festő szociális érzékenysége és a természeti szépség iránti vonzódása együtt alkotja művészi világát. A társadalmi együttérzés és a kozmikus világérzés Egry József művészetében elválaszthatatlanok.
  
  A Napfényes Balaton című festménye, bár pontos részletei ismeretlenek, valószínűleg ezt a fénnyel és természettel áthatott légkört idézi. A művész fájdalmas önarcképei mellett a táj- és fényábrázolások is komoly szerepet töltenek be életművében. Egry József stílusát az egyediség és a magányosság jellemzi, amely az európai művészetben is egyedi helyet biztosított neki. A művész halála után is folyamatosan fedezték fel és értelmezték műveit, ami arra enged következtetni, hogy alkotásai időtlenek és változatlanul érvényesek. Egry József művészete a múlt és a jelen határmezsgyéjén egyensúlyoz, és a Napfényes Balaton című műve is ennek a körnek a része.