Témában hasonló tételek

Scheiber Hugó az adatbázisban
Szemüveges férfi portré

Szemüveges férfi portré

vegyes technika, papír

59 x 42 cm cm

jelezve jobbra lent

Női arckép

Női arckép

tempera, papír

50 x 35 cm cm

jelezve középen lent

Fej

Fej

fotó

cm cm

jelezve

Értékben hasonló tételek

Scheiber Hugó az adatbázisban
Önapckép

Fátylas hölgy

vegyes technika, papír

62 x 44 cm cm

jelzés nélkül

ki: 800 000 HUF

le: 1 600 000 HUF

ju: 1 920 000 HUF

Önapckép

Öten a padon

vegyes technika, papír

40 x 52 cm cm

jelezve jobbra lent

ki: 420 000 HUF

le: 1 700 000 HUF

ju: 2 040 000 HUF

Miért válasszon minket?


Kérésére a festményt, az Ön által megadott helyen (lakás, iroda) is megtekintheti. Ezen kérése az Ön számára nem jelent vételi kötelezettséget.

A művek eredetiségéért erkölcsi és anyagi garanciát vállalunk.

Részletes leírás


Nagyításhoz kattintson a képre!

Scheiber Hugó

Gondolkodó (Herwarth Walden)

  • 54 x 42 cm
  • vegyes technika, karton
  • jelezve jobbra lent (1924)

A festményekhez, szobrokhoz Eredetiség tanúsítványt adunk.

• Festő: Scheiber Hugó (1873-1950)
• Méret: 54 x 42 cm
• Technika: vegyes technika, papír
• Mű témája: Gondolkodó
• Mű jelezve jobbra lent: Scheiber
• A mű keletkezési ideje: 1924 körül
• Reprodukálva: Dr. kovács Zsolt szakértő Gyűjteménye
• Referenciák:
Magyar Festők és Grafikusok Adattára :538, Művészeti Lexikon: IV/234
Benezit: 9/355, Thieme-Becker: XXX/12, Vollmer: 4/179
• Irodalom:
Haulisch Lenke: Scheiber Hugó 1995
Scheiber Hugó önéletrajza 1922- magyarul közli az MNG Scheiber emlékkiállításának katalógusa 1964.
Oelmacher Anna: Előszó a Magyar nemzeti Galéria Scheiber Hugó emlékkiállításának katalógusához 1964. nov.
Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között 1956

Scheiber Hugó művészi elismerése 1920-tól lassan megindult. A festő az Írók, Újságírók Otthon Klubja kiállításán Schönberger Armand, Kmetty János, Kádár Béla és Derkovits Gyula társaságában szerepelt. 1921-ben Bécsben állít ki illetve a Szépművészeti Múzeum megvásárolja két rajzát. 1922 októberében Budapesten megnyílt Scheiber első önálló kiállítása a Belvedere helyiségében. A kiállítással egyidőben szünt meg a kritika fanyalgása, s ez feltehetően hozzájárult ahhoz, hogy a közönség csaknem minden képét megvásárolta.

Herwarth Walden

1921-es bécsi kiállítása során, valószínűleg az akkor bécsi emigrációban élő Kassák Lajos közvetítésével megismerkedett Herwarth Waldennel. Walden alapítója és vezéralakja a Sturm németországi kulturközpontnak, amely kiadványaival, kiállításaival és akcióival a 20. századi avantgarde meghatározó "intézménye" volt. Walden az expresszionizmust követően, nyitott az orosz avantgard - szuprematizmus, konstruktivizmus - illetve Chagall összetett festészetére is. Waldent az expresszionizmus pápájának tartották, önmaga azonban minden új irányzat felé nyitottan vallotta: "A hatás mozgás, a megmerevedés halál."

1924-ben került sor Scheiber első berlini kiállítására, amely kollektív tárlat lett Moholy-Nagy Lászlóval. Walden egymás után rendezte meg a festő kiállításait és 1928-ig állandóan szerepelt a Sturm nagy seregszemléin is. Scheiber Waldennek köszönhette, hogy megnyílt előtte a nagyvilág. Berlini kiállításaival párhuzamosan Londonban, New Yorkban nemzetközi művészeti kiállításokon vett részt.

A festő már elmúlt 50 éves, amikor kialakult jellegzetes, azonnal felismerhető festésmódja és korábbi zsíros, expresszív festészetéből kialakult, könnyed vonalakból álló lebegő előadásmódja. Áttért a síkszerű ábrázolásra, melyben nagy szerepet kap a vonal. Festészete a német expresszionizmus és az olasz futurizmus eredményeinek szintetizálása. Scheiber képeinek geometrikus szerkezeti felépítése, a magyar és orosz konstruktivizmusra emlékeztet.

Gondolkodó

Az 1924 körül készült portré a gondolkodó embert ábrázolja. Az állát tenyerébe támasztó ember arca, elmélyültséget tükröz. A fej két oldalán tömbe foglalt haj, a száj és mellette a keserű vonal plasztikussága emlékeztet Herwarth Walden 1924-ben készült portréjára. Ebben az ábrázolásban a festő azonban általánosabban, mintegy tipizálva ábrázolja az alkotó ember portréját. Az arcberendezés karakterisztikája férfire utal, ennek ellentmondanak azonban a vállakra omló hajtincsek. Scheiber dinamikus vonalakból építi fel a portrét, amelyek a futurizmus mozgalmasságát idézik. Ez a mozgás azonban nem a gépek mozgása, hanem a személyiség mozgalmassága. A kanyargó vonalak az osztrák századforduló művészetének ornamentális jellegére is emlékeztetnek.

Ritka ábrázolásmód ez Scheiber Hugó arcképfestészetében, amely arról tanuskodik, hogy milyen bravurral szintetizálta a művészeti irányzatokat. Genthon István a kortárs művészetkritikus jellemzése, e nagyszerű portré kapcsán is megállja a helyét: "Sokféle stílussal probálkozott, mégis valamennyi képéből egység tükröződik. Az igazi Scheiber barbár, őserejű művész, akinek jelentéktelen a külsőség, ha alkotni kezd...Fiatalos és merész, dekadens kor gyermeke és nincs benne semmi dekadencia."

Dr. Kovács Zsolt