Témában hasonló tételek

Aba-Novák Vilmos az adatbázisban
A Donner cirkusz

A Donner cirkusz

tempera, fa

37.5 x 45 cm cm

jelezve balra lent

Cirkusz

Cirkusz

tempera, vászon

74 x 100 cm cm

jelezve jobbra lent

Értékben hasonló tételek

Aba-Novák Vilmos az adatbázisban
Önapckép

Vurstli

tempera, fa

128 x 125 cm cm

Jelezve jobbra fent: Aba Novák 30

ki: 24 000 000 HUF

le: 36 000 000 HUF

ju: 43 200 000 HUF

Önapckép

Zsögödi udvar

tempera, falemez

65 x 86 cm cm

Jelezve jobbra lent: V. Aba-Novák V.

ki: 15 000 000 HUF

le: 24 000 000 HUF

ju: 28 800 000 HUF

Önapckép

Olasz kikötő vitorlásokkal

tempera, falemez

59 x 69 cm cm

Jelezve balra lent: Aba Novák

ki: 15 000 000 HUF

le: 38 000 000 HUF

ju: 45 600 000 HUF

Miért válasszon minket?


Kérésére a festményt, az Ön által megadott helyen (lakás, iroda) is megtekintheti. Ezen kérése az Ön számára nem jelent vételi kötelezettséget.

A művek eredetiségéért erkölcsi és anyagi garanciát vállalunk.

Részletes leírás


Nagyításhoz kattintson a képre!

Aba-Novák Vilmos

Cirkusz (Zenebohócok)

  • 40 x 27 cm
  • tempera, fa
  • jelezve jobbra lent
  • jelzés: Aba-Novák
    1935 körül
    Magyar Nemzeti Galéria birálati szám: 3200/1986

A festményekhez, szobrokhoz Eredetiség tanúsítványt adunk.

• Festő: Aba-Novák Vilmos (1894-1941)
• Méret: 40 x 27 cm
• Technika: tempera, fa
• Mű témája: Cirkusz (Bohócok)
• Mű jelezve jobbra lent: Aba-Novák
• A mű keletkezési ideje: 1935 körül
• Magyar Nemzeti Galéria birálati szám: 3200/1986
• Kiállítva: Károlyi Palota Aukciós Kiállítás
• Reprodukálva: Dr. Kovács Zsolt Gyűjteménye
• Lexikális referencia: Művészeti Lexikon: I/12, Benezit: 1/3, Vollmer: 1/2.

"Ki ez a barbár zseni?!"- igy kiáltott fel Picasso a Párizsi Világkiállításra kiküldött festmények láttán. Aba-Novák Vilmos volt a festő, aki 1937-ben a világkiállításon megkapta a nemzetkőzi elismerést jelentő, Grand Prix kitüntetést.

A festő a két világháború közötti magyar epikus festészet legeredetibb alkotója. Festészetének kulcsa személyiségének megértése. Gyerekkorától kezdve nem csupán festőnek, de művésznek készült és a tisztánlátás képességével bírt korát illetően. Aba-Novák kézírásos háborús naplójának illetve magatartásának összevetéséből kiderül, hogy kettősség már 19 éves jellemének alapvonása: "A tömeg örült a háborúnak és éltette. Mikor behívták káromkodott, de ment. Mikor aztán a 7. bőrét is lenyúzták akkor forrongani kezdett .. utóbb már csak a gyávaság volt a motívum, mely a háború logikáját nem szakította meg. Azután a kétségbeesés jött." A háború iránt érzett undora ellenére, akaratlan háborús hősként több kitüntetéssel tér haza.

1920-25 között kubisztikus korszakában az európai festészeti izmusok hatásait fogadja be. A későbbiekben a kubisztikus daraboltság eltűnik, a formák tisztán de puhábban simulnak egymásba.

A festői útkeresés 1926-1928 között folytatódik. Az elnyert Szinyei utazási díjjal 1926 tavaszán európai tanulmányutat tesz. Munkája azonban nem hozza meg a kívánt sikert: "Tavaly kizsűriztek azóta kivülről nézem őket. Tudod úgy van velem itt minden, hogy ezeknek nem vagyok modern, a közönség és festői szemében pedig érthetetlenül vad vagyok. Pedig: naturalista vagyok a természet lényegét -nem a betűt - illetően, a földön járok, de szemem a térben kutat." - írja barátjának 1926-ban.

1929-ben elnyerte a Római Akadémia ösztöndíját. 1929-30 -ban alakul ki az a sajátos képi és formanyelv, amely Aba-Novákot "barbár zsenivé" teszi. Ekkor, Rómából barátjához írt levelében megfogalmazza "autodidaktaságát", amely Aba-Novák szóhasználatában a festői útkeresést jelenti: " Én ki nem kávéházakban szívom a nemzeti elemet magamba, hanem átéltem magyar becsületséggel és hittel egy autodidakta minden keserűségét és örömét, én tanúja voltam és vagyok ma is az új generációk önálló művészi meditációjának, mely ha Párist nem is kerüli ki, magyar marad mostoha viszonyok között is."

Az elemzett mű keletkezésekor, 1935-re kialakult Aba-Novák groteszk és eredeti szemléletmódja. Képi világa elbeszélően ábrázolja a mutatványosok "bizarran furcsa" világát. Az ábrázolt cirkuszos téma kettősségét már fiatalon, 1913-ban megfogalmazza vázlatfüzetében, amelybe az első állatkerti vázlatokat készítette. A majom rajzok mellett ez olvasható: "...érzem az élet bizarran furcsa, lázasan beteg álmait ... Nem messze a cirkuszosok, bohócok és utcai nők Eldorádója."

A zenebohócok című képen gitáros és fuvolás zenebohóc mosolygó szívélyességgel tekint ki a nézőre. A széken ülő majom koravén, filozófusi pózban osztja meg sorsukat. A háttérben "Miss M" felirat utal a cirkuszi plakátra. A bohócok elhasználódott mosolya leplezi e világ valódi: keser - édes arcát. Aba-Novákot a cirkuszélet kettős arcából leginkább a színlelés drámája izgatja. A kép bal sarkában elhelyezett jellegzetesen aba-nováki csúcsos kalap, a festő névjegyéűl szolgál. Átvilágítja e két jellegzetes bohóc típust: élc nélkül, de röntgen-szemmel.

A cirkusz téma pszichikai légköre, tartalmának kettőssége, az ami nem hagy kétséget, hogy a művész túllépett az ábrázolt dolgok szószerinti értelmén, látványán.

Aba-Novák társadalmi helyzetéből eredően, alulnézettből ábrázolja korának arcát, amely tragi-komikusan tekint le ránk. Ez a modernség teszi időtállóvá - egyben aktuálissá - a jelen korban is a képet.