• Eladó
  • festmény
  • Roos Philipp Peter: Kecske és bárány a campagnai tájban (1685)

Roos Philipp Peter: Kecske és bárány a campagnai tájban (1685)

  • Ára : kérésre
Műtárgy adatai
  • Technika :

    olaj, vászon

  • Méret :

    54.5 x 68.5 cm

  • Szignó :

    jelzés nélkül

  • Megjegyzés :

    1680-85 körül

Kérdése van? Írjon nekünk
Roos Philipp Peter
  • Élt

    1657 - 1706

  • Roos Philipp Peter

  • Minden nálunk vásárolt festmény, grafika mellé eredetiség igazolást adunk!
  • Több mint 40 év szakmai tapasztalat és műtárgyszakértői háttér
  • Személyes megtekintés akár az Ön otthonában vagy irodájában
  • Értékálló befektetés és időtálló művészeti gyűjtemény
Tanulmány
    • Festő: Philipp Peter Roos [Rosa da Tivoli] (1657-1706)
    • Méret: 54, 5 × 68 cm
    • Technika: olaj, vászon
    • Mű témája: Kecske és bárány a campagnai tájban
    • A mű keletkezési ideje: 1680-85 körül
    • Referencia:
    • Irodalom:
    • Hermann Jedding: Johann Heinrich Roos. Werke einer Pfälzer
    • Tiermalerfamilie in den Galerien Europas, Verlag Philipp von Zabern, Mainz,
    • 1998 & Luigi Salerno: Pittori paesaggio del Seicento a Roma, I-III, Ugo Bozzi
    • Editore, Roma, 1978. & Roos. Eine deutsche Künstlerfamilie des 17.
    • Jahrhunderts, Bearbeitet von Margarete Jarchow, Staatliche Museum, Berlin,
    • 1986. [katalógus] & H. H. Caplan: The Classified Directory of Artists
    • Signatures Symbols & Monograms, George Prior, London, 1976. z The
    • Dictionary of Art. I-XXXIV, Edited Jane Turner, Grove, New York, 1996.

    A közepes nagyságú Roos-festmény közelről mutatja az előtérben magasodó kecskebakot és a mögötte pihenő nősténybárányt. A hátteret uraló itáliai tájat és az állatjelenetet a viharos ég drámai fényviszonyai baljós feszültséggel töltik meg. Az olajfestmény három táj/állat-ábrázolási hagyományt kapcsolt össze: a bombaccianték által összeegyeztetett németalföldi naturalizmust (Solomon van Ruysdael és Jacob van Goyen) és klasszicizáló római stílust (Nicolas Poussin, Claude Lorrain és követőik), valamint a római barokkot (Salvator Rosa és Gaspard Dughet). Az árkádikus, pásztor-idillek klasszikus hagyománya elsősorban a témaválasztásban jelenik meg. A leíró jellegű, németalföldi részletező stílus az állatok szőrzetének és testalkatának megfogalmazásában, az egyediségüket hűen tükröző, pontos részletek naturalizmusában érhető tetten. A barokkos feszültség a heroikus lendületet adó kompozícióban és a drámai atmoszférát teremtő fényviszonyokban jut érvényre. H. Jedding Roos-monográfiája és L. Salerno 17. századi római tájképfestőkről készített összefoglalása egyedül Philipp Peter Roos aláírását nem ismerteti. Szignatúrája H. H. Caplan aláírás-gyűjteményében sem szerepel. Egyedül egy publikált festményéről tudható, hogy szerepel rajta egy "P. P. Roos" aláírás (Pihenő pásztor nyájával 1696, Götingen, Egyetemi Képtár), de ennek formája nem ismert. Mivel Philipp Peter Roos csak kivételként szignálta festményeit oeuvre-je csak stíluskritikai alapon bővíthető. Az itt bemutatott állatfestmény sajátos stílusvilága és tematikája, magas kvalitása és közepes mérete alapján egyértelműen beilleszthető Philipp Peter Roos 1680-as évek első felében festett alkotásainak körébe. Pontos analógiáknak tekinthetők a következő képek: Kecske campagnai tájjal (Berlin, Dr. W. Hanna Gyűjtemény); Kecske báránnyal és Kecske campagnai tájban (párdarabok; Braunschweig, Herzog-Anton-Ulrich-Museum); Két bárány (Basel, Kunstmuseum). A biztosan Roos oeuvre-jébe tartozó négy festmény és az itt bemutatott Roos-alkotás között egyértelmű a rokonság. A képek finom kidolgozottsága, a biztos ecsetkezelés, az állatbundák virtuóz megjelenítése a Roostól megszokott kvalitást tükrözik. A klasszikus árkádikus pásztorábrázolásoktól eltérő sajátos tematika nem jellemző a korszak tájképfestőire; a szűk képkivágású vásznakon az alacsony szemszög miatt monumentálissá növekedett állatok individualizált jelleme Roos pszichologizáló ecsetjét dicséri. Az antik irodalmi hagyományt követően a boldog aranykort pásztori köntösben megidéző Árkádia a 17. századtól kezdve vált közkedvelt irodalmi és képzőművészeti témává. Roos Vergilius pásztorait elhagyva a kép középpontjába az individuum jegyeivel felruházott állatokat helyezi, akik így egyszerre szereplenek egy tragikus barokk drámában és sírják vissza az elégikus ködbe burkolózó Arcadiát. A lenyűgöző gyorsasággal alkotó Roos (sebessége miatt nevezték el a Sildersbentben a szárnyas lábú Mercuriusról) pásztori kompozícióiban gyakran használt fel hasonló állatfigurákat és visszatérő jellegzetes motívumokat. A legjellemzőbb ezek közül a türkizkék és sötétszürke színben játszó viharos égboltot szabdaló fakósárga, harántcsíkos felhők és a szürkészöld gyökérszerű levélcsokrok a földön. Az égbolt - a klasszikus hagyományok úszó gomolyfelhő-hagyományával gyökeresen szakító - drámai megfogalmazása hasonló az említett öt festményen; legközelebbi párhuzamként a berlini kecske "képmás" (Dr. W. Hanna Gyűjtemény) viharfelhői kínálkoznak. A különös növény is rendre visszatér a Roos-életműben, pl. a Herzog-Anton-Ulrich-Museumban (Braunschweig) őrzött képek előterében. A néző szemébe tekintő, enyhén visszafordított kecskefigurára megfelelő analógia a Kecske báránnyal c. olajfestmény (Karlsruhe, Kunsthalle) egyik szereplője, a pihenő nősténybárány alakja pedig egy másik Kecske báránnyal c. (Bern, Kunstmuseum) pásztori idillen tér vissza. A campagnai táj, a dombokkal váltakozó meredek sziklafalak, valamint a hegyek csúcsán ülő várromok és mediterrán házak a 17. századi római tájképfestés legelterjedtebb toposzai közül valók, amelyeket Poussintól Dughet-ig minden alkotónál rendre megjelennek. A fekvő formátumú, közepes méretű, árkádikus kép gyakori Roos korai korszakában (pl. Pihenő kecskék és bárányok; Karlsruhe, Staatliche Kunsthalle). Az ismertetett analógiákat a korábbi szakirodalom és az 1998-as Roos-monográfia egyaránt a művész korai, római korszakának idejére, 1680 és 1685 közé helyezi. Helyesnek látszik az itt bemutatott Roos-festményt is erre az időszakra datálni, mivel Roos a későbbiekben többalakos, nagyméretű. hagyományos állatkompozíciókat festett.

    Philipp Peter Roos művészi világa a 17. századi német és olasz festészet határmezsgyéjén található, ahol a klasszicizáló és a barokk stílusok elegyednek. A természetet és az állatokat ábrázoló festményei az életszerűség és a drámai hatások ötvözését mutatják. A Roos család híres festődinasztiája során Philipp Peter az egyik legkiemelkedőbb alkotó volt, aki apja nyomdokait követve az árkádikus állatfestményekhez és a római klasszicizáló barokk tájképekhez nyúlt vissza. Az 1685-ben alkotott "Kecske és bárány a campagnai tájban" című festménye ezt a témaválasztást és szemléletet követi, ahol a természetes környezetben együtt élő állatokat mutatja be. A festmény címe alapján azt az érzést kelti, mintha a campagnai táj idilli hangulatában a kecske és a bárány együtt élne, egy harmónikus és békés világban.

    Philipp Peter Roos művészete az északi naturalizmus, a klasszicizáló és a heroikus barokk stílusokat ötvözi, így egyedülálló és gazdag művészi világot teremt. A festő munkássága során a klasszikus tájképek római tradícióját az északi leíró-jellegű, naturalista hagyománnyal egyeztette össze, ami egyedi és lenyűgöző eredményekhez vezetett. Roos művészi fejlődését a római Schildersbent, vagyis a Festőkompánia tagjaként holland és itáliai hatások is befolyásolták, amelyek a bombaccianték stílusvilágát és a klasszikus, idealista festőhagyományt ötvözték. A 17. századi állatábrázolásokat Roos művészete heroikus szenvedéllyel és drámával teli barokk képtípussá alakította, amely az Aranykor árkádikus idilljét megidézi. A természet és az állatok ábrázolása Roos festményeiben egyfajta szimbolikus és érzelmi világot teremt, amely a nézőt elgondolkodtatja és megérinti.

    Philipp Peter Roos művészete és témaválasztása a 17. századi festészet gazdag és sokszínű világába invitálja a nézőt, ahol a szépség, a harmónia és a dráma együtt élnek.

Témában hasonló tételek

Roos Philipp Peter az adatbázisban

Kecske a campagnai tájban

Kecske a campagnai tájban

olaj, vászon

72 x 53.5 cm

jelzés nélkül

Pihenő pásztor nyájával

Pihenő pásztor nyájával

olaj, vászon

121 x 170.5 cm

jelezve

Pihenő kecskék és bárányok

Pihenő kecskék és bárányok

olaj, vászon

99 x 147 cm

jelzés nélkül