• Eladó
  • festmény
  • Rahl Carl: Almát lopó fiú (1854)

Rahl Carl: Almát lopó fiú (1854)

  • Ára : kérésre
  • 100% Örökös eredetiséggarancia minden műtárgyra
  • Több mint 40 év szakmai tapasztalat és műtárgyszakértői háttér
  • Személyes megtekintés akár az Ön otthonában vagy irodájában
  • Értékálló befektetés és időtálló művészeti gyűjtemény
Kérdése van? Írjon nekünk
Rahl Carl
  • Élt

    1812 -1865.

  • Nemzetiség

    Osztrák

  • Rahl Carl

Műtárgy adatai
  • Technika :

    olaj, vászon

  • Méret :

    98 x 138 cm

  • Szignó :

    jelezve jobbra lent: Carl Rahl pinx 1854

  • Megjegyzés :

    -

Pár szóban a műről
  • • Festő: Rahl, Carl Heinrich (1812-1865)
    • Méret: 98 x 138 cm
    • Technika: olaj, vászon
    • Mű témája: Almát lopó fiú
    • Mű jelezve jobbra lent: Carl Rahl pinx 1854
    • A mű keletkezési ideje: 1854
    • Kiállítva:
    Belvárosi Aukciósház Aukciós Kiállítás
    • Reprodukálva:
    Szépművészeti Műzeum bírálati vélemény: 446-96
    • Lexikális referencia:
    Művészeti Lexikon: IV/17; Benezit: 8/584

    A nagyméretű festmény egy utcai jelenetet ábrázol, amint egy fiatal fiú két kutya hirtelen támadásától a földre esik és a karján tartott kosártól szétgurulnak az almák. A kosárban az almákon kívül mérleg is látható, talán arra utal, hogy a fiú piaci árús. A kép jobb alsó sarkában olvasható szignatúra alapján is, a festményt az osztrák Carl Heinrich Rahl készítette. Korának népszerű festője volt , bécsi akadémiai tanulmányai után Rómában és Münchenben élt, majd visszatért Bécsbe, ahol pedagogusként is dolgozott. Főként történeti kompoziciókat és portrékat festett. Több alkalommal járt Magyarországon.
    Ez a műve egy, jelenleg budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött festmény (LTSZ 762) másolata, amely 1819-ben került Edmund Bourke londoni kollekciójából az Eszterházy gyűjteménybe.

    A fiatal fiút és a rárontó kutyákat ábrázoló képet Pedro Núnez de Villavicencio spanyol festő (Sevilla 1644 - Sevilla 1700) készítette, aki Murillo barátja és tanítványa volt. Tudni lehet róla, hogy 1660-ban mesterével együtt szerepelt a sevillai festőakadémia alapító tagjai között. Tanulmányait Máltán folytatta Mattia Preti-nél, így munkáira nagy hatással volt a korabeli itáliai festészet, különösen Caravaggio művészete. Ez a kép, amely talán Itláliában készült, eredetileg ajtó vagy kandalló felett függhetett pár darabjával együtt, amely egy megrettent pásztorfiút ábrázolt (Modena, Galleria Estense).

    A Carl Rahl által készített másolat híven követi az eredeti kompoziciót, a két kép mérete is majdnem pontosan egyező. A festmény állapota jó, átfestés, jelentős sérülés nem látható a felületén.

    Carl Rahl művészi világa a történeti kompozíciók és portrék iránti elkötelezettségéről tanúskodik, ami arra utal, hogy az emberi élmények és történelmi események ábrázolása fontos szerepet játszott alkotásában. A "Almát lopó fiú" című festménye hangsúlyozza a mindennapi élet apró pillanatainak megragadását, ami Rahl érdeklődését mutatja az emberi természet iránt. Az osztrák festőművész életműve gazdag tapasztalatokat és tanulmányokat tartalmaz, amelyek Bécsben, Rómában és Münchenben szerzett élményeiből származnak. Rahl művészetére az akademizmus választékos stílusa jellemző, amelyet a velencei emlékek hatására különleges színezettel egészített ki. Az a tény, hogy Rahl korának népszerű festője volt, és tömeges megbízásokat kapott, arra utal, hogy művészete nagy érdeklődést váltott ki a közönség körében. A "Almát lopó fiú" című festménye ebben a kontextusban értelmezhető, mint egy olyan alkotás, amely a mindennapi élet szépségét és a gyermeki ártatlanságot ragadja meg.

    Rahl művészi szemlélete az emberi élmények sokszínűségét és gazdagságát tükrözi, amelyet történeti kompozíciói és portréi egyaránt példázzanak. Az a tény, hogy Rahl több alkalommal járt Magyarországon, és itteni művei főleg arcképek, arra utal, hogy érdeklődött a különböző kultúrák és emberek megismerésében. Rahl életműve arra tanít, hogy a művészetnek fontos szerepe van abban, hogy az emberi élményeket és történelmi eseményeket megörökítsük és megosszuk másokkal. A "Almát lopó fiú" című festménye ebben a szellemben értelmezhető, mint egy olyan alkotás, amely az emberi természet és a mindennapi élet szépségét ünnepeli.