Részletes leírás

• Festő: Telepy Károly (1828-1906)
• Méret: 78 x 126 cm
• Technika: olaj, vászon
• Mű témája: Árva vára
• ű jelezve jobbra lent: Telepy 1904
• A mű keletkezési ideje: 1904
• Kiállítva: BÁV Aukciós Kiállítás 1989
• Reprodukálva: Dr. Kovács Zsolt szakértő gyűjteménye
• Lexikális referencia: Művészeti Lexikon: IV/517, Benezit: 10/105
• Irodalom:
  Telepy Katalin: Telepy Károly Corvina Kiadó 1980
  Lyka Károly: Magyar művészet, 1800-1850
  Ambrózovics Dezső: Telepy Károly. Művészet 1906
  Telepy Kárpoly naplójegyzetei

 

Romantika és magyarság

Telepy Károly a magyar romantikus tájkép-festészet egyik legkiválóbb képviselője. A XIX. század második felében a klasszicizmus ellenhatásaként, a romantika új haladó irányzatként jelent meg.   A romantikus stílus meghatározó jellemzője volt a nemzeti érzések és az egyéniség megnyilvánulása. Ezért is maradt a romantika, Telepy Károly festészetének jellemzője. Művészeti tanulmányai alapján kialakult festésmódján haláláig alig változtatott.

Telepy Károly életművét áthatja a magyarság tudat. Naplójában 1849. május. 5-i dátummal ezt olvashatjuk: "A Magyar Függetlenség közzététele minden emberre egyenként nagyszerűleg hatott, mindamellett, hogy az  ünnepélyhez képest a történet sokkal nagyobbszerű volt."
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mélyen hatott rá, amelyben édesapjával tevőlegesen is részt vett. Egész életében a politikai eseményeket nagy érdeklődéssel figyelte és ez az indíttatás határozta meg, hogy később a Képzőművészeti Társaság titkáraként a közélet, a "művészeti élet" meghatározó embere lett. Áldozatkész munkájáért többször magas kitűntetéseket kapott.

Telepy Károly festészeti tudását majd egy évtizeden keresztül sajátította el, mely időszak alatt Barabás Miklósnál, a Müncheni Akadémián, a Velencei Akadémián folytatott művészeti tanulmányokat, majd festészeti inspirációért beutazta Olaszországot és Németországot. Korai tájképei főleg olaszországi tájélményeket rögzítenek.

A XIX. század utolsó harmadában, Európában kibontakozó új művészeti irányzat az impresszionizmus spontaneitása, érintetlenül hagyta Telepy Károly festészetét. Alkotó módszerének mindvégig jellemző vonása maradt, hogy festményei nem a pillanatnyi benyomást rögzítik, hanem a korábban a természetben készült vázlatok közül kiválasztva a legsikerültebb változatot, a műtermében festette meg mesterien kidolgozott romantikus ihletésű tájait. 1861-ben Pesten telepedett le s ez időtől kezdve a történelmi nevezetességű várakat és tájakat, a Tátra és Mátra romantikus hegyvonulatait számos látképszerű kompozícióban örökítette meg.

Árva vára 1904

Az Árva vára című festmény kompozíciója a klasszikus hármas tagolást követi: előtér – középtér - háttér. A háttérben a messzeségben feltűnik a romantikus Árva vára. A középtér bemutatja a környéket, mint egy kitárulkozóan körbefogja a témát. Az előtérben ábrázolt emberalakok és facsoport, pusztán a táj élénkítésére szolgáló motívumként jelennek meg. Romantikus felfogásának megfelelően a klasszikus festők bibliai vagy mitológiai témái helyett a konkrét tájban - mindennapi, egyszerű élet zajlik előttünk.

Az elemzett művön a romantikus tájaira jellemző kifinomultság, oldott festőiség jelenik meg. A tájat átfogó látképszerű ábrázolás, gondos ecsetkezelés, a történelmi emlék iránti romantikus fogékonyság és a finom, halvány zöld kolorit megannyi árnyalatának használata jellemző a képre.

A történelmi várak, várromok ábrázolása végigvonul Telepy Károly festészetén. A tájképi téma kiválóan alkalmas volt a romantikus érzések ábrázolására, egyben alkalmas volt a festő alkotói vezérelvének kifejezésére: "Lelkem a szunnyadó természetben keresi mi a festői szép".

Külön művészeti értéket képvisel a korabeli a gazdagon díszes arany keret, amely önmagában kifejezi a festmény művészi értékének megítélését, hiszen csak magas kvalitású festményhez párosítanak önmagában jelentős értéket képveselő keretet.

A festmény datált 1904-ből és a festő életének utolsó éveiben készült. Nagy mesterségbeli tudással, finom részleteiben kidolgozott és az életművet kiválóan példázó romantikus tájkép. Telepy számos festményét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.