Részletes leírás
Telepy Károly
Árva vára
- 78 x 126 cm
- olaj, vászon
- jelezve jobbra lent (1904)
- jelezve: Telepy 1904
Az ár megtekintése Belépést vagy Regisztrációt igényel!
Az automatizált érdeklődés jelzés belépést vagy regisztrációt igényel!
A festményekhez, szobrokhoz eredetiség tanúsítványt adunk.
• Méret: 78 x 126 cm
• Technika: olaj, vászon
• Mű témája: Árva vára
• ű jelezve jobbra lent: Telepy 1904
• A mű keletkezési ideje: 1904
• Kiállítva: BÁV Aukciós Kiállítás 1989
• Reprodukálva: Dr. Kovács Zsolt szakértő gyűjteménye
• Lexikális referencia: Művészeti Lexikon: IV/517, Benezit: 10/105
• Irodalom:
Telepy Katalin: Telepy Károly Corvina Kiadó 1980
Lyka Károly: Magyar művészet, 1800-1850
Ambrózovics Dezső: Telepy Károly. Művészet 1906
Telepy Kárpoly naplójegyzetei
Romantika és magyarság
Telepy Károly a magyar romantikus tájkép-festészet egyik legkiválóbb
képviselője. A XIX. század második felében a klasszicizmus
ellenhatásaként, a romantika új haladó irányzatként jelent meg. A
romantikus stílus meghatározó jellemzője volt a nemzeti érzések és az
egyéniség megnyilvánulása. Ezért is maradt a romantika, Telepy Károly
festészetének jellemzője. Művészeti tanulmányai alapján kialakult
festésmódján haláláig alig változtatott.
Telepy Károly életművét áthatja a magyarság tudat. Naplójában 1849. május. 5-i dátummal ezt olvashatjuk: "A
Magyar Függetlenség közzététele minden emberre egyenként nagyszerűleg
hatott, mindamellett, hogy az ünnepélyhez képest a történet sokkal
nagyobbszerű volt."
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mélyen hatott rá, amelyben
édesapjával tevőlegesen is részt vett. Egész életében a politikai
eseményeket nagy érdeklődéssel figyelte és ez az indíttatás határozta
meg, hogy később a Képzőművészeti Társaság titkáraként a közélet, a
"művészeti élet" meghatározó embere lett. Áldozatkész munkájáért
többször magas kitűntetéseket kapott.
Telepy Károly festészeti tudását majd egy évtizeden keresztül
sajátította el, mely időszak alatt Barabás Miklósnál, a Müncheni
Akadémián, a Velencei Akadémián folytatott művészeti tanulmányokat,
majd festészeti inspirációért beutazta Olaszországot és Németországot.
Korai tájképei főleg olaszországi tájélményeket rögzítenek.
A XIX. század utolsó harmadában, Európában kibontakozó új művészeti
irányzat az impresszionizmus spontaneitása, érintetlenül hagyta Telepy
Károly festészetét. Alkotó módszerének mindvégig jellemző vonása
maradt, hogy festményei nem a pillanatnyi benyomást rögzítik, hanem a
korábban a természetben készült vázlatok közül kiválasztva a
legsikerültebb változatot, a műtermében festette meg mesterien
kidolgozott romantikus ihletésű tájait. 1861-ben Pesten telepedett le s
ez időtől kezdve a történelmi nevezetességű várakat és tájakat, a Tátra
és Mátra romantikus hegyvonulatait számos látképszerű kompozícióban
örökítette meg.
Árva vára 1904
Az Árva vára című festmény kompozíciója a klasszikus hármas tagolást
követi: előtér – középtér - háttér. A háttérben a messzeségben feltűnik
a romantikus Árva vára. A középtér bemutatja a környéket, mint egy
kitárulkozóan körbefogja a témát. Az előtérben ábrázolt emberalakok és
facsoport, pusztán a táj élénkítésére szolgáló motívumként jelennek
meg. Romantikus felfogásának megfelelően a klasszikus festők bibliai
vagy mitológiai témái helyett a konkrét tájban - mindennapi, egyszerű
élet zajlik előttünk.
Az elemzett művön a romantikus tájaira jellemző kifinomultság, oldott
festőiség jelenik meg. A tájat átfogó látképszerű ábrázolás, gondos
ecsetkezelés, a történelmi emlék iránti romantikus fogékonyság és a
finom, halvány zöld kolorit megannyi árnyalatának használata jellemző a
képre.
A történelmi várak, várromok ábrázolása végigvonul Telepy Károly
festészetén. A tájképi téma kiválóan alkalmas volt a romantikus érzések
ábrázolására, egyben alkalmas volt a festő alkotói vezérelvének
kifejezésére: "Lelkem a szunnyadó természetben keresi mi a festői szép".
Külön művészeti értéket képvisel a korabeli a gazdagon díszes arany
keret, amely önmagában kifejezi a festmény művészi értékének
megítélését, hiszen csak magas kvalitású festményhez párosítanak
önmagában jelentős értéket képveselő keretet.
A festmény datált 1904-ből és a festő életének utolsó éveiben készült. Nagy mesterségbeli tudással, finom részleteiben kidolgozott és az életművet kiválóan példázó romantikus tájkép. Telepy számos festményét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.







